OFI

Az Országos Fémipari Ipartestület nevében az alábbi szakmákhoz kívánunk véleményt adni:

• Szerszámkészítő

• Hegesztő

• Mezőgazdasági gépész

• Karosszéria lakatos

• Bádogos

• Gépi forgácsoló

• Vas- és acélfeldolgozó

• Épület- és szerkezeti lakatos

• CNC gépkezelő

Véleményünk kialakításának a vállalkozói gyakorlatot tekintjük alapnak, va-lamint az OKJ-s képzés iskolarendszerű és felnőttképzési kimenetelének szük-séges ekvivalenciájának szükségességét. Ez utóbbi felvet egy alapvető kérdést. A felnőttképzésben részvevő és munkaadója csak egy papírt akar szerezni a megszerzett szakképesítésről, vagy valós tudást szeretne elérni, hogy a munkaerőpiacon értékelhető alkalmazottként tudjon jelen lenni? Ennek figye-lembevétele nehéz feladat. A másik alapvető kérdés, hogy valójában egy szakmát hány óra alatt lehet elsajátítani? Annak mindegy kellene, hogy legyen, miként tölti ki, hány helyen, milyen szakaszokkal. Az kell, hogy a kellő súllyal és mértékkel kezeljük azokat az érveket, amit a munkaadók, a képzésben résztvevők és a képzők kifogasolnak az elhúzódó képzési időről, a képzési költségekről, a kis létszámú csoportokról, a motiváltság hiányáról. Elfogadva a különféle véleményeket, egy rövid számítást adunk az ismert szakmákról. Az iskolarendszerű képzésben általában a fémipari szakmákban 3 év X 1295 óra = 3885 óra a képzési idő. Ezek összetétele 33% közismeret, 10% szabadfelhasználás (43%=1670 óra), a meg-maradó 57% (2215 óra) a szakmai gyakorlat és elmélet, ha ebben a gyakorlat 70% (1550,5 óra) és a szakmai elmélet 30% (664,5 óra). Valójában elméletileg ezen óraszámoknak kellene kijönnie, ha elhagyjuk a 43% iskolarendszerű kép-zési arányt, ami nem közvetlenül kapcsolódik a konkrét szakképzéshez. A di-lemma tehát az, hogy mennyi gyakorlati képzés és mennyi elméleti óra kellene a felnőttképzésbe, hogy megfelelő tudású szakmunkássá képezzük a fel-nőttképzésben résztvevőt.

Egyetértünk azzal, hogy vegyék számításba a tanulónak már, mint betanított munkásként ledolgozott éveit. Abban is egyetértünk, a gyakorlati képzési idő felét a beiskolázó vállalkozónál munkaidőben tölthesse el. Ezért a javasolt időkeretet két részre kell osztani.

1. Amiben beszámításra kerül a gyakorlati idő, amit már ledolgozott. Ezt 2 év igazolt szakmai gyakorlatban határoznánk meg. Az Ő képzési idejük 700 óra lenne. Gyakorlati képzés 500 óra, elméleti képzés 200 óra. A gyakorlati képzést 200 órában a vállalkozónál munkaidő alatti képzéssel is teljesítheti.

2. Akiknek nincs semmi igazolható gyakorlata és nem munkavállaló az adott szakmában, úgy akkor azoknak a képzési ideje 960 óra. Gyakorlati képzés 660 óra, elméleti képzés 300 óra és a teljes egészében a kép-zőintézetben kell teljesíteni az órákat. Ebben az esetben gyakoribbak lehetnek a napok száma, amit a képzésben töltenek el. Törekedni kell arra, hogy 18 hónapnál ne húzódjon későbbre a képzés megkezdése és a vizsgára bocsájtás közötti időszak.

Ez a javaslatunk a levelünk elején felsorolt szakmákra vonatkozik. Természete-sen 10-15% eltérés lehet az egyes konkrét szakmáknál, de véleményünk szerint csak felfelé. A szakmák presztízse megköveteli, hogy a lehető legkisebb tu-dásbeli képesség és készség különbség legyen az iskolarendszerű és felnőtt-képzésben résztvevők bizonyítvány állat kiállított tudásszintben.