IPOSZ

Sajtószemle - XXVIII. hírlevél

További 3 milliárd forint iparfejlesztésre és munkahelyteremtésre
2015. augusztus 29. kormany.hu
A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési forrásból idén 3 milliárd, jövőre pedig 15 milliárd forinttal támogatja azokat az ipari vállalatokat, amelyek bővítik kapacitásaikat és új munkahelyeket teremtenek. A tárca honlapján ma megjelenő program részleteit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón ismertette.
A magyar gazdaság fejlődési lendületének fenntartása, a magyarországi vállalatok piac- és exportképességének javítása, illetve a versenytársainkkal szemben jelenleg meglévő előnyeink kihasználása és fokozása azt követeli, hogy támogassuk a magyarországi iparvállalatok további fejlődését - indokolta Varga Mihály a legújabb pályázat megjelenését. Szavaiból kiderült: a most megnyíló támogatás kiegészíti a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló uniós forrásokat. Magyarország 2020-ig 32 milliárd euró, mintegy 12 ezer milliárd forint támogatást hívhat le.
A források jelentős hányadát, mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztési célokra fordítják. A miniszter leszögezte, a nemzeti érdekek azt diktálják, hogy a kormány azoknak a tőkehiányos, de verseny- és fejlődőképes vállalatoknak és nagyvállalatoknak is támogatást nyújtson, amelyek kiszorulnak az uniós pályázatokból. A tárcavezető elmondta: az új pályázattal azokat a feldolgozóipari létszám- és kapacitásbővítést eredményező beruházásokat támogatják, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az adott régió munkaerőpiacára, illetve kimutathatóan emelik a vállalat versenyképességét. A támogatás odaítélése során előnyt élveznek azok a vállalatok, amelyek elmaradott térségben kívánják megvalósítani fejlesztésüket. A legkisebb támogatható projektméret 100 millió forint, a támogatás mértéke akár 50 százalék is lehet.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

 

 

A versenyképességet erősíti az átalakított szakképzés
2015. augusztus 28. kormany.hu
Magyarország további gazdasági fejlődése nem képzelhető el egy, az eddigieknél sokkal magasabb színvonalú szakképzési rendszer nélkül-- hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az országos szak- és felnőttképzési tanévnyitón, Pécsett.
A hazai szakképzés legfontosabb kérdéseit számba vevő tanévnyitó-konferencia megnyitóján a tárcavezető kiemelte: versenyképességünk növekedésének legfőbb gátja a modern termelésbe bevonható, szakképzett munkavállalók hiánya. Mint fogalmazott, a szakképzési rendszer átalakítása nem lehetőség, hanem az ország jövőjét biztosító kötelező feladat.
Július 1-je óta a Nemzetgazdasági Minisztérium 44 szakképzési centruma alá 303 köznevelési intézmény tartozik. Az átalakítás hozzávetőleg 200 ezer tanulót és 25 ezer pedagógust érintett.
Az idei tanévkezdetet érintő változásokat ismertetve a miniszter elmondta: az új rendelkezések  értelmében az állam mostantól támogatja a második szakképesítés ingyenes megszerzését is. 25 évre emelték a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel felső korhatárát, illetve lehetővé tették a felnőttoktatásban is tanulószerződések megkötését, a duális képzés támogatása érdekében.
Bevezetik a „gazdasági kamarai garanciavállalást”, hogy így erősítsék a gazdálkodónál folyó gyakorlati képzés elsődlegességét. Visszaállították a gyakorlati oktatásvezető munkakört, ami szintén a duális képzés erősítését, színvonalának emelését szolgálja. A 2016-2017-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziummá, míg a szakiskolák szakközépiskolává alakulnak. A képzési struktúra átalakításával lehetővé válik, hogy mind a szakgimnáziumi, mind pedig a szakközépiskolai képzés érettségi végzettséget és szakmai képesítést egyaránt nyújtson.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

 

 

A kormány megbecsüli a vállalkozásokat
2015. augusztus 27. kormany.hu
A kormány megbecsüli a vállalkozásokat, forráshoz jutásukat pedig azzal is segíti, hogy 2017 nyaráig kiírja az irányítása alá tartozó operatív program pályázatait - mondta Varga Mihály a Díj a sikeres vállalkozásokért elismerések átadásán, amelyen ezúttal turisztikai vállalkozásokat tüntettek ki.
Közös sikernek nevezte a miniszter, hogy 2013 óta a gazdaság fejlődik, szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, tavaly pedig 3,6 százalékos növekedéssel Magyarország az Európai Unió leggyorsabban növekvő országai közé zárkózott fel. Ezt az eredményt meg kell őrizni - hangsúlyozta a miniszter.
Felidézte azt is, hogy Magyarországon soha nem dolgoztak annyian - több mint 4 millióan - a rendszerváltás óta, mint most, a 2010-es kormányváltás óta pedig 491 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma, amelyből 290 ezret a versenyszféra adott.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a kormány célja az újraiparosítás, a kormány szeretné a meglévő uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítani. Hozzátette: júliusban 221 vállalkozás 8,3 milliárd forint uniós forrást nyert el. A miniszter elmondta, hogy 2017 nyaráig a gazdasági tárca is szeretné kiírni a pályázatokat.

 

 

Megjelent a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű feldolgozóipari beruházásokkal kapcsolatos támogatások igénylésének feltételeit tartalmazó tájékoztató.
2015. augusztus 29. kormany.hu
Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvénnyel az NGM fejezetében 3 milliárd Ft kiadási előirányzattal létrehozásra került a Nemzetgazdasági támogatások előirányzat. Az előirányzat célja, hogy az uniós forrásból támogatásban nem részesülő hazai nagyvállalatok foglalkoztatást bővítő, feldolgozóipar területén megvalósuló beruházásaihoz vissza nem térítendő támogatást biztosítson.
A támogatásra 2015. évben rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 milliárd forint. A támogatási igény formája kérelem.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

 

 

Csaknem 70 milliárd forint a Duna régión belüli projektekre
2015. augusztus 24. MTI
Csaknem 70 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre a Duna régión belüli együttműködési és támogatási projektekre 2020-ig, miután az Európai Bizottság augusztus 20-i döntésével jóváhagyta a Duna-medence 14 országának együttműködésével kidolgozott Duna Transznacionális Programot.
Az első nemzetközi pályázati felhívás meghirdetésével szeptemberben megkezdődhet a program végrehajtása. A partnerországok döntése alapján a programvégrehajtással összefüggő feladatokat az NGM szervezeti keretei között működő irányító hatóság látja el - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t hétfőn.
A program középpontjában a közös kutatás-fejlesztés és társadalmi innováció, a vállalkozói készség ösztönzése, a környezeti és kulturális felelősségvállalás, a közlekedésfejlesztés és az energiabiztonság, a karbonszegény gazdaság felé történő elmozdulás támogatása áll.
A program az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának prioritásaival összhangban támogatja a transznacionális együttműködési projekteket - ismertette Rákossy Balázs.
A közös, több ország részvételét feltételező együttműködési projektek célja egyelőre nem infrastrukturális fejlesztések fizikai megvalósítása, hanem azok előkészítése, az érintett országok közötti tervezési, kutatási, szakmai együttműködés keretében - tette hozzá.
A Duna Transznacionális Program az EU kohéziós politikájának második célkitűzése, az Európai Területi Együttműködés keretében megvalósuló európai transznacionális programok egyike. Földrajzi célterülete megegyezik az EU Duna Régió stratégiája által meghatározott makrorégióval, amelyet a Duna-medencében található országok, illetve azok régiói alkotnak. Így a 14 partnerország közé Magyarországon kívül nem csak az EU-tag Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Románia, Németország (Bajorország és Baden-Württemberg tartomány), Szlovákia és Szlovénia tartozik, hanem az unión kívüli Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna, négy régió területével.
Az első nemzetközi pályázati felhívás meghirdetése szeptember végén várható, ezután évente hirdetnek meg újabb felhívásokat. A beadott pályázatok támogatásáról a partnerországok képviselőiből álló monitoring bizottság hoz majd döntést - közölte Rákossy Balázs.

 

 

Jócskán visszaesett a vállalati hitelezés
2015. 8. 31. Szerző: VG-Online-MTI

A vállalati hitelállomány jelentősen visszaesett, egyedül a kkv-szektorban mértek növekedést.
Kettősség jellemezte a vállalati hitelezést a második negyedévben, a teljes vállalati hitelállomány 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben a kis- és középvállalati szegmensben, a növekedési hitelprogram (nhp) erőteljes támogatásának köszönhetően, 1,8 százalékkal emelkedett - ismertette Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank Hitelezési folyamatok című negyedéves kiadványának hétfőn közzétett adatait sajtótájékoztatón.
2015 második negyedévében a vállalati hitelezés folyamatait vállalatméret szerinti kettősség jellemezte - derül ki az MNB adataiból. A teljes vállalati hitelállomány, részben több egyedi nagyvállalati tranzakció miatt, rég nem látott mértékben jelentősen csökkent. Az éves növekedési ütem -3,4 százalékra esett vissza. A kkv szegmensben tovább folytatódott a hitelállomány bővülése, és az éves növekedési ütem 1,8 százalékra emelkedett az NHP erőteljes támogatásával. Összességében azonban a vállalati hitelezés dinamikája továbbra is számottevően elmarad a fenntartható növekedést támogató szinttől.
A hitelintézetek nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállománya számottevően mérséklődött a második negyedévben, azonban a vállalati hitelezés összesített folyamatait vállalati méretkategóriák szerinti kettősség jellemezte a vizsgált időszakban - fogalmaz az MNB elemzése. Míg a kkv-szektor hitelezése összességében bővült, addig a nagyvállalati hitelállományban nagymértékű csökkenés volt megfigyelhető, a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelállományának tranzakció alapú éves növekedési üteme -3,4 százalékra csökkent. A teljes hitelállomány csökkenését részben nagyobb volumenű nagyvállalati tranzakciók eredményezték. Ezek között voltak olyan tranzakciók, amelyek a banki finanszírozás közvetlen anyavállalati finanszírozásra történő cseréjét célozták. Eközben a kkv-hitelezés éves alapon mintegy 1,8 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, melyben az NHP változatlanul számottevő szerepet játszott. Az NHP keretében kötött új szerződések összesített volumene 2015 második negyedévében 15,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A bankok hitelezési feltételei továbbá összességében enyhültek a negyedév során, amit a finanszírozási költségek mérséklődése is kísért. A hitelezési felmérésben résztvevő bankok egyúttal a kereslet növekedéséről is beszámoltak, ami a következő félévben az európai uniós forrásbevonás mellett tovább élénkülhet. A fenntartható növekedéshez szükséges 6–7 százalékos, illetve a kkv-hitelezés esetében inkább 10 százalékos éves növekedési ütem szintjétől még jelentősen elmaradnak a tényadatok, melyben a még mindig szigorúnak számító kínálati korlátok játszanak szerepet.
A háztartási hitelezésben folytatódott az élénkülés, a hitelintézetek bruttó háztartási hitelkihelyezése 9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A hitelezési felmérés alapján a bankok összességében lazítottak hitelezési feltételeiken a negyedév során, míg a kereslet élénküléséről számoltak be mind a lakáscélú, mind pedig a fogyasztási célú hitelek esetében. Az új háztartási hitelek élénküléséhez a teljes hitelköltség mérséklődése is

 

 

Uniós segítséggel akár ötvenezer lakás is felújítható
2015. 8. 29. Szerző: Népszabadság

Uniós forrásokból évi ötvenezer lakás energetikai felújítását végezhetik el a következő időszakban - írta a Népszabadság szombati számában.
Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa a lapnak elmondta: a magyar lakások közel kétharmada energetikai felújításra szorul. Ilyen célokra 2020-ig évente mintegy 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosságnak.
A lakossági, közintézményi és vállalkozói programokban összesen a következő hat év során 450 milliárd forint szánnak energiahatékonyságra. Az előző ciklusban ez az összeg 236 milliárd volt.
A szakember szerint kedvező változás az is, hogy míg az előző uniós ciklusban magánszemélyek nem kaphattak ilyen támogatást, addig a következő időszakban a vissza nem térítendő támogatásokat is figyelembe véve a források fele lakossági beruházásokra fordítható.
Az ötvenezer lakás mellett a támogatásokból javítható mintegy húszezer kis- és közepes vállalat, valamint kétszáz nagyvállalat energiahatékonysága és felújítható 2400 középület - írta a Népszabadság.

 

 

Nyár végi kiírások: hálózatfejlesztés, felnőttképzés, jogszerű foglalkoztatás, Ifjúsági Garancia
2015. augusztus 31. Kamaraonline.hu

A napokban több pályázati kiírás is megjelent, összesen több mint 100 milliárd forint értékben. Nem lesz mindegyikben tolongás.

Amint azt Csepreghy Nándor a KamaraOnline-nak adott interjúban elmondta: néhány pályázatot még augusztusban, a nagy őszi dömping előtt kiírnak. Hálózatfejlesztés mellett pályázati források állnak rendelkezésre alacsony foglalkozásúak és közfoglalkoztatottak képzésére, a jogszerű foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküli fiatalok támogatására is.
Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése (GINOP-3.4.1-2015)
A felhívás címzettjei az infokommunikációs területen működő kis-, közepes és nagyvállalkozások, a cél a kevésbé fejlett régiókban legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra kiépítése. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg vissza nem térítendő támogatás esetében 68 milliárd forint, a kapcsolódó GINOP 8.2.1 pénzügyi eszköz (beruházási hitel) esetében 10 milliárd forint. Támogatási kérelmeket 2015.09.30-tól 2017.09.30-ig lehet benyújtani.
A jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtás támogatása (GINOP-5.3.3-1)
A felhívás célja, hogy ösztönözze a jogszerű foglalkoztatást a munkavállalók és munkáltatók ismereteinek bővítésével, ingyenes tanácsadási szolgáltatásokkal, segítse a munkáltatók, munkáltatói érdekképviseletek és a munkavállalói érdekképviseletek, illetve az üzemi tanács közötti kollektív munkaügyi viták rendezését hatékony alternatív vitarendezési mechanizmusokkal. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3,5 milliárd forint; támogatási kérelem benyújtása 2015. október 1-jétől 2015. október 31-ig lehetséges.
Támogatást igényelhetnek az alábbi munkavállalói érdekképviseleti szervezetek:
• Autonóm Szakszervezetek Szövetsége,
• Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája,
• Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés,
• Munkástanácsok Országos Szövetsége,
• Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége,
• Szakszervezetek Együttműködési Fóruma,
valamint az alábbi munkáltatói érdekképviseleti szervezetek:
• Agrár Munkaadói Szövetség,
• Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége,
• Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
• Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége,
• Ipartestületek Országos Szövetsége,
• Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége,
• Magyar Iparszövetség,
• Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége,
• Általános Fogyasztói Szövetségek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége.
Ifjúsági Garancia a Közép-magyarországi régióban (VEKOP-8.2.1-15)
Az Ifjúsági Garancia program célja, hogy azon 15–25 év közötti fiatalok számára, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak, a foglalkoztatási szolgálatnak 6 hónapon (illetve később, 2018-ig fokozatosan csökkentve már 4 hónapon) belül valamilyen konkrét lehetőséget kell felajánlani az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat-szerzésre vagy a tanulásra. Komoly verseny itt sem lesz, egyetlen pályázatot fognak támogatni (amelyet egy központi költségvetési irányító szerv nyújt majd be), a tervezett keretösszeg 4,2 milliárd forint.

 

 

Ezekre a rejtett hibákra derült fény a vállalatoknál
2015-08-31.Kamaraonline.hu
A vállalkozások jogi, pénzügyi és adóügyi átvilágítása elengedhetetlen lépés a jelentősebb összegű tranzakciókkal járó üzleti kapcsolatok során. Egyrészt fényt derít a szándékosan eltitkolt problémákra, hiányosságokra, másrészt rámutat azokra a rejtett hibákra, amelyek elkerülték a cég figyelmét. Így nem csupán a partneri bizalom alapozható meg, de a később felbukkanó problémák kialakulása is megelőzhető. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb az igény az átvilágításra, hogy cégfelvásárlások, befektetések esetén a lehető legtisztább lappal indulhasson el az üzleti kapcsolat.
A céges átvilágítások évről évre számos olyan hibát tárnak fel, amelyek nem csupán a vállalat eredményeire vannak hatással, de a középtávú működés sikerességét is jelentősen befolyásolhatják. A problémákból jól látszik, hogy a cégek gyakran próbálják megkerülni kötelezettségeik teljesítését, hogy alacsonyabb költséggel ússzák meg a működést,  vagy hogy olyan jogokra tegyenek szert, amelyek nem illetik meg őket. Egy alapos átvilágítás során azonban ezek a hibák nem maradnak rejtve, és már a legkisebb is elég ahhoz, hogy meghiúsítsa az üzletet. Na de lássuk, melyek voltak a leggyakoribb problémák a cégeknél 2014-ben:
 Nem mérhető megbízhatóan a cég jövedelemtermelő képessége, ami rendkívül nagy kockázatot jelent a befektető számára, ugyanis megbízható adatsorok hiányában az üzleti terv sem állítható össze, és a várható hozam sem számítható ki. Ennek két legismertebb változata, amikor az árbevétel nem mutatható ki a könyvekben egyértelműen, a másik, amikor bár minden kimutatható, de nem ismerjük a termék vagy szolgáltatás előállításának a költségeit.
 Egyedi, nem rendszeresen felmerülő tételek, amelyek torzítják az eredményadatokat, csökkentve a későbbi évek eredményeit.
 Túlszámlázás, amely torzított jövedelmezőségi helyzetet alakít ki, ugyanakkor a tulajdonos az érdekeltségi körébe tartozó számlakibocsátó cégen keresztül jut hozzá a pénzhez
 Nem vagy kiszámíthatatlan ütemben fizető ügyfelek, ami fizetésképtelenséget, vagy akár a felszámolást is jelentheti a cég számára.
 A jogszabályok kijátszása, ami jelentős munkaügyi bírságokat, a beszerzési eljárásoktól való eltiltásokat vonhat maga után.
 Alternatív testvércégek létrehozása és az üzletek rejtett kicsatornázása, amely piacvesztéssel járhat a cég számára.
 Fiktív számlák és színlelt szerződések a könyvelésben, illetve általános adójogi tévedések, úgymint a személyi jellegű juttatások téves besorolása, hibás vagy hiányos transzferár-nyilvántartás vagy áfa nem megfelelő kezelése. Ezek jelentős (pl. áfa esetén akár milliárdos) pótlólagos befizetési és büntetési tételeket, mulasztási és adóbírságot jelenthetnek a cég számára.

 

 

2015. augusztus 28. | piacesprofit.hu
BERUHÁZÁS
Fejlesztésben gondolkodnak a cégek
Az év elején elért mélypontot követően megugrott a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek fele tervez valamilyen fejlesztést. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve az informatikai beruházásokat. A fejlesztési szándék mérettől és ágazattól függetlenül egyaránt nőtt, kivéve a kereskedelmi szektort, ahol igencsak alább hagyott a beruházási kedv – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.
Az eredmények azt mutatják, hogy az év elején elért mélypontot követően visszakorrigált a vállalkozások beruházási szándéka. „Jelenleg a kkv-k 51%-a gondolja úgy, hogy a következő egy év során valamilyen beruházásba kezd. A javulás mindenképpen figyelemre méltó, és a pozitív várakozásokhoz feltehetően az is hozzájárult, hogy a cégek várják már az új uniós ciklus keretében megjelenő pályázatokat, amelyek segíthetik beruházásaik megvalósítását. Azonban azt is látni kell, hogy ennek ellenére ez az arány az egyik legalacsonyabb az index eddigi történetében, és az egy évvel ezelőtti értéktől is elmarad” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A beruházási kedv javulásában az uniós forrásoknak is komoly szerepe lehet: az első nagy tömegpályázatok már nyár közepétől elérhetőek!
„A gépek, berendezésekre vonatkozó beruházási szándék terén jelentős növekedés tapasztalható, és az index történetében először erre készülnek a legnagyobb arányban a cégek (26%). Az eddigi állandó első helyezett, az informatikai fejlesztések pedig a második helyre csúszott (21%). Ezt követi kissé lemaradva a gépjárműpark korszerűsítése (12%), míg ingatlan beruházásra minden tízedik cég készül” – részletezte az eredményeket a szakember.
Nagyobb cég, több beruházás
A cég mérete nagyban befolyásolja a beruházási szándékot, ugyanis minél nagyobb a cég, annál nagyobb arányban tervez valamilyen fejlesztést. Míg a mikrovállalkozások kevesebb, mint fele (46%) és a kisvállalkozások 56%-a készül beruházni, addig a középvállalkozásoknál nagymértékben, 45%-ról 64%-ra ugrott a fejlesztésben gondolkodó cégek aránya. Az azonban mérettől függetlenül egységesen jellemző, hogy leginkább a gépek, berendezések korszerűsítését tervezik a cégek.
A cégméret mellett a tevékenységi kör is nagymértékben meghatározza a beruházási kedvet. „A különböző szektorokat tekintve egyedül a kereskedelmi cégeknél figyelhető meg visszaesés, 44% helyett jelenleg 34%-uk gondolkodik beruházásban, elsősorban IT fejlesztésekben. Ezzel szemben a többi ágazatban nagyobb mértékű növekedés történt: az ipari és a szolgáltató cégek azonos arányban (57%), míg a mezőgazdasági cégek 53%-a készül fejleszteni. Mindhárom szektor főként gépekbe, berendezésekbe ruházna be” – mondta el a szakember.

 

 

2015. augusztus 28. 11:04 | piacesprofit.hu
MUNKAVÉDELEM
Melyik a legveszélyesebb munkahely?
A munkahelyi balesetek közel háromnegyede a 250 főnél kisebb vállalkozásoknál történik, szektorokra leosztva pedig a gépipar és a feldolgozóipar a legveszélyesebb. Tavaly ugyan megugrott a balesetek száma, de idén – a kevesebb ellenőrzés mellett is – javulni tudott a helyzet. Szakemberek szerint sokat lehetne javítani a számokon például a stressz kezelésével, de ezt csak a cégek töredéke teszi meg.
Csökkent a munkabalesetek száma, az első fél évben 8057-en váltak baleset miatt három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, míg tavaly 8264-en szenvedtek munkabalesetet január-júniusban – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentéséből. Az adatok szerint 23 halálos kimenetelű munkabaleset történt az első hat hónapban, 40 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az összes baleset 11 százaléka, 893 Budapesten fordult elő, majd Pest megye következik 743, Fejér megye 642-vel. A legkevesebb baleset Zala és Tolna megyében történt, 128 és 168 alkalommal regisztrált munkahelyi balesettel – közölte a szaktárca.
Az összes munkabaleset csaknem háromnegyede a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál fordult elő. A legérintettebb korcsoport a 35-44 évesek, a munkabalesetek több mint negyede köthető ehhez a korosztályhoz. A gépiparban történt 1676 baleset az első fél évben, az összes több mint ötöde. A feldolgozóiparban 1430 munkabaleset volt, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében 953. Az építőiparban 309 munkabaleset történt az első fél évben, azonban ezek közül 7 volt halálos kimenetelű.
A felügyeleti szervek az első hat hónapban 21,7 millió forint munkavédelmi és 1,42 millió forint eljárási bírságot szabtak ki. A hatóságok a munkaügyi ellenőrzésekkor ellenőrzik a munkaidőre, a pihenőidőre, illetve a munkabérre vonatkozó szabályok betartását. Ennél szűkebb kört vizsgálnak, amikor a munkavédelem keretében azt is megnézik, hogy milyenek az adott munkahelyen a fényviszonyok, a hőmérséklet, vagy azt, hogy a káros anyagokat megfelelően szűrik-e.
Egyre nagyobb gond a stressz
Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint bár Magyarországon még a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb munkahelyi kockázatot. A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka által képviselt baleseti veszélyt a cégek 53%-a, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket 50%-a, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45%-uk nevezte meg kockázati tényezőként. Ugyanakkor a munkahelyi kockázatok sorában egyre jobban előtérbe kerül a negatív stressz, mint például a problémás ügyfelekkel, páciensekkel való munkakapcsolat, amely immár a magyar munkáltatók 44%-ánál előforduló munkavédelmi kockázat.
Látjuk a problémát, de nem teszünk ellene
A magyar munkáltatók 70%-a végez rendszeresen munkahelyi kockázatértékelést, vagyis ezen a téren nem vagyunk lemaradva az európai átlagtól, de a kockázatértékelés megléte a munkáltatóknál már nem mindig jár együtt a problémák megfelelő kezelésével és megoldásával. A magyar vállalkozások európai összehasonlításban ugyanis az utolsó helyen állnak abban a tekintetben, hogy rendelkeznek-e cselekvési tervvel a pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.
A magyar munkahelyek mindössze 19%-ának van cselekvési terve a munkahelyi stressz és a stressz káros következményeinek kezelésére, míg a legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesül Királyságban az intézmények 60%-a rendelkezik ilyen procedúrával. Még nagyobb eltérést mutat a munkahelyi megfélemlítés vagy zaklatás lehetséges eseteinek kezelésére vonatkozó eljárás megléte: Magyarországon a munkáltatók mindössze 9%-a rendelkezik ugyanis ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, míg a szigetországban ez az arány már 90%. A munkahelyi fenyegetés, bántalmazás vagy támadások eseteinek kezelésére itthon csak a cégek ötöde (21%), míg az Egyesült Királyságban szinte valamennyi intézménye (92%) fel van készülve.

 

 

2015. augusztus 27. | piacesprofit.hu
FELMÉRÉS
Ez fáj a legjobban a szakiknak
Az építőipari szakemberek kapnak hideget, meleget. Mindenki hallott rémtörténeteket Mekk mesterekről, kontár és félbehagyott munkáról. A Mapei Kft. kíváncsi volt az érem másik oldalára: burkolókat és kőműveseket kérdeztek meg arról, hogy milyennek látják a megrendelőket?
Bár a szakemberek többségének alapvetően nincs gondja a megrendelővel, azért vannak visszatérő problémák. Az egyik legfontosabb a szakemberek szerint, hogy jó megrendelő elég időt szán a tervezett munkára. Egyrészt időben szól a mesternek, másrészről elég időt hagy a megfelelő kivitelezésre, sőt még rá is hagy 10-20 százalékot az előre nem látott problémákra.
Összeakadnak
Nincs rosszabb, mint amikor egymást kell kerülgetnie a szakembereknek, ami nem csak kellemetlen, de nem is hatékony. Ennek ellenére gyakran csak az utolsó pillanatban szólnak a szakembernek, hogy a jövő héten kellene menni.
Főleg a lakossági építtetőknél gyakori, hogy a kivitelezés közben merülnek fel újabb ötletek, ami plusz, előre nem tervezett időt jelent. A csúszást pedig úgy akarják behozni, hogy sürgetik a munkát, mert már jönne a festő…
A jó megrendelő megbízik a szakemberben, kikéri és figyelembe veszi a véleményét. Nem szeretik a szakemberek, ha másoktól hallott tanácsokkal látják el őket, és nem nagyon szeretik, ha beleszólnak a segédanyag kiválasztásába.
Gondok a fizetési morállal
A jó megrendelő pontosan, annyit és akkor fizet, ahogyan a megállapodás szólt. A legjobban a részfeladatokhoz kötött elszámolást szeretik a szakemberek. Sajnos rendszeresen előfordul, hogy a megrendelő utólag alkudozik, néha vélt vagy valós minőségi kifogások miatt. De az sem ritka, hogy a megrendelő nem elérhető, ha fizetni kell és nem tudja átadni a munkát a szakember.
Ugyancsak rendszeres probléma a menet közben felmerülő “kisebb” kérések, munkák elvégzése és elszámolása. Ezt sokan hajlamosak az eredeti megállapodás terhére számítani, ami félreértéshez vezethet.
Egyébként a pénzről szól a megrendelők leggyakoribb kérdése is, azaz, hogy “mennyibe fog kerülni” a munka? Emellett a legtöbbször elhangzó kérdések, hogy “Szép ez a burkolat?”, “Mikor lesz kész? ”, “Mikor lehet rálépni?”.
Jólesik a megbecsülés
A legjobban az fáj az építőipari szakembereknek, amikor bántó és lekezelő stílusban beszélnek velük a megrendelők. Ezzel szemben nagyon hálásak, ha azt érzik, hogy megbecsülik őket, örülnek, ha elégedett a megrendelő és megdicsérik a munkájukat.

 

 

2015. augusztus 27. | piacesprofit.hu
MARKETING
Kríziskommunikáció: hogyan őrizzük meg a hírnevünket?
Egy vállalkozás életében szinte kikerülhetetlen, hogy időnként egy-egy megsértődött, elégedetlen ügyfél, vagy akár egy ellenlábas kirobbantson egy ügyet a cégünk ellen, amit sokszor a sajtó is felkap. Ezek a szituációk nem csak presztízsveszteséggel járnak, hanem komoly üzleti visszaeséssel is párosulhatnak, ezért fontos, hogyan viselkedünk egy ilyen a helyzetben. Ehhez ad tanácsokat a marketing szakértő.
Ha nem vagyunk felkészülve egy ilyen helyzetre számos fatális hibát követhetünk el: indulatból válaszadás, fenyegetőzés, indokolatlan moderálás, a válaszadás helyett bezárkózás: sem a sajtónak, sem a közösségi médiában nem nyilatkozunk. Még rosszabb a tagadás, mintha nem is létezne a probléma, vagy az önmagának ellentmondó kommunikáció, a kapkodás miatt.
Ezért az ilyen krízisekre tudatosan kell előre készülni, hogy ha már beüt a baj, csírájában el lehessen fojtani – figyelmeztetett Szombati Orsolya online marketing szakértő a Bisnode céginformációs szolgáltató legfrissebb blogbejegyzésében.
Megelőzésképpen számos dolgot tehetünk: moderálhatjuk a közösségi felületeinket, a honlap vendégkönyvét, bár sok esetben hasznosabb, ha kezeljük a panaszt és átfordítjuk az ügyfelet. (A panaszos ügyfelet mindig kezeljük kiemelten, mert ez nem csak gond, hanem nagy lehetőség is!)
Ehhez komoly segítség lehet, ha tervet készítünk a kríziskommunikációhoz. „A kisebb vállalkozások életében viszonylag ritkán kell elővenni ezeket a terveket, de amikor szükség van rá, akkor bizony a helyzet azonnali kezelést kíván. Minden pillanat számít, hiszen órák alatt el tud mérgesedni annyira a helyzet, hogy akár a kicsi, akár a nagyobb vállalkozás jövője megrendülhet” – hangsúlyozta a szakértő.
Mit kell mindenképpen tartalmaznia egy ilyen forgatókönyvnek?
Az üzleti partnerek értesítési formuláit.
Számukra megnyugtató nyilatkozatot kell adni arról, hogy mi az aktuális helyzet, és ez hogyan érinti őket.
5 TÉVHIT AZ ÜGYFÉLPANASZOKRÓL
Kezdő vállalkozóként hajlamosak vagyunk vagy túlreagálni vagy alulbecsülni az ügyfeleink panaszait. A megoldás természetesen félúton van és a legkevésbé sem szabad az ügyfélszolgálatos hangulatára bízni, mikor melyiket alkalmazza.   Ime az 5 leggyakoribb tévhit a panaszkezeléssel kapcsolatban.
A kommunikációs irányelveket.
Hiszen ennek hiányában alakulhat ki az a helyzet, hogy az egyik felületen ezt kommunikáljuk, a sajtóban egészen mást, az ügyfeleinknek pedig egy harmadik formát.
Sajtókapcsolatokat, közösségi platformok hozzáféréseit
Teendők listáját a felelősök hozzárendelésével.
A helyzet ugyanis nem attól fog megoldódni, hogy van rá forgatókönyv.  Ehhez természetesen az intézkedőket alaposan fel kell készíteni, hogy éles helyzetben is higgadtan tudják megvalósítani a nekik kitűzött célokat.
Adjunk arcot a cégnek
Az interneten számos speciális gócpont létezik, ahol a sajtóközlemény, vagy a céges oldalra kitett hirdetmény nem ér célba, így tovább tud gyűrűzni a botrány. Ezek tipikusan a zárt közösségi csoportok, a fórumok, blogok. Ahhoz, hogy itt is elérjenek a célba az üzeneteink, a vállalkozásunk profilja mellett a saját személyes „márkánkat” is fel kell építeni. Azaz: egy olyan nyilvános profilt (lehetőleg valós személyt) rendelni a céghez, akit az emberek megismernek, már névről is tudják kötni a vállalathoz. Így, ha arra kerül a sor, ezzel a profillal be lehet jutni a csoportokba is, és eljuttatni a megfontolt és célravezető üzenetet a gócpont kemény magjához is hitelesen. Egy frissen teremtett ismeretlen profillal ez értelemszerűen nem könnyen tehető meg. Ezért érdemes mielőbb egy valós arcot is társítani a vállalkozáshoz, akit ismerhetnek, akihez bizalommal fordulhatnak az emberek.
ÖT LÉPÉS A KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓBAN
Maradjunk higgadtak, ismerjük meg a „vádakat”
Vegyük elő a forgatókönyvet, gondoljuk át a szükséges lépéseket
Beszéljük át a munkatársakkal, hogy kinek mit kell tennie
Kezdjünk el kommunikálni: az ügyfelek felé, majd a „támadók” felé online és a sajtóban is, ha szükséges (ha valóban hibáztunk, akkor jobb, ha ezt őszintén elismerjük, sokkal könnyebb ezzel lecsillapítani a kedélyeket)
Ügyeljünk arra, hogy ne keveredjünk ellentmondásba

 

 


Sokkal többet érhet a cége, mint gondolná
2015.08.28. Hír24
Egy társaság piaci értékének akár 100%-át is a márkanév adhatja.
Tervezhető adóterhek, mérhetőbb hatékonyság, vállalatfelvásárlás esetén akár többszörös felár elérése, illetve jelentősen javuló finanszírozási és befektetési esélyek – néhány fontos előny, ami mindenképpen indokolttá teszi egyes immateriális javak, így például a márkaérték meghatározását és a mérlegben való szerepeltetését – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.
A világ legértékesebb márkáiról a Millward Brown által kiadott idei ranglista élén szereplő cégek részvénytulajdonosai legalább harmadrészben a márkaértéket vásárolják meg. De például a McDonald's vagy a Google esetében ez az arány nem kevesebb, mint 90 százalék körül alakul.
A vállalatfelvásárlások eddigi történetei is bizonyítják, hogy egyes esetekben a vevők akár a tranzakciós érték legnagyobb részét a sikeres márka megvásárlása miatt fizetik meg. A márkaérték azonban nem csak tulajdonosváltás esetén játszik alapvető szerepet egy társaság működésében.
A jelenlegi szigorú banki finanszírozási feltételek mellett könnyen azon múlhat egy vállalat további fejlődése vagy akár hosszabb távú túlélése is, hogy hozzá tud-e jutni további forrásokhoz. A mérlegben vagyonértékű jogként megjelenő márkaértéknek ebből a szempontból is nagy jelentősége van, hiszen nagymértékben javíthatja a cég saját tőke/idegen tőke arányát, ami a finanszírozók számára alapvető szempont a hitelképesség meghatározása során.
„A vagyoni értékű jogként megjelenő márkaértéknek fontos szerepe lehet a kontrolling rendszerek működésében és adótervezésben is. Az értékelt márkanév emellett a vállalati eredményesség vizsgálatának egyik fontos segédeszköze is lehet, hiszen mérhetővé teszi az erőforrások megfelelő elosztását és a menedzsment hatékonyságát is" – összegezte Huth Gabriella, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.
Hogyan számolják ki az igen szubjektívnek tűnő márkaértéket?
A többnyire csak ellenőrzésre alkalmazott költségalapú értékelés során az adott márkanév kialakításához kapcsolódó ráfordításokat vizsgálják, más módszerek a márkanév által generált többletjövedelmet számítják ki.
A piaci összehasonlító módszerek ugyanakkor a márkával jelzett termékek árelőnyének elemzésével vagy éppen a márkáért fizetett tranzakciós összegek, valamint licencdíjak mértékének vizsgálatával képesek a számszerűsítésre.
„A gazdasági életben igen nagy jelentősége van a márkaérték meghatározásának. A tőkebevonási és finanszírozási lehetőségek bővülése mellett fontos még megemlíteni a sport- és kulturális szférában jellemző szponzori gyakorlatot, vagy éppen a vállalati vagy a termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó márkanevek és logók cseréjét is. Ezek mindegyikében a tervezett lépések költség-haszon elemzéseihez alapvető feltétel az adott márka értékének megfelelő ismerete" – hívja fel a figyelmet Boross Ákos, a pénzügyi tanácsadási üzletág ügyvezető partnere.

 

 

Módosult a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásait támogató felhívása
2015.08.27. eu.kormany.hu
A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívás a mai nappal módosult az alábbiak szerint:
a) 2015. augusztus 27-én 11.00. órától a Felhívás keretében nem nyújtható támogatás a Felhívás 6. számú szakmai mellékletben felsorolt, a szabad vállalkozási zónának nem minősülő településen megvalósuló beruházásokhoz.
b) A Felhívás „3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása” című pontjában szereplő „Információs technológia-fejlesztés - Domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja”, valamint az „Információs technológia-fejlesztés - A domain név regisztrációhoz kapcsolódó honlapkészítés” tevékenységek csekély összegű támogatásnak minősülnek. A kitöltőprogramot érintő módosítások átvezetése folyamatban van. Amennyiben ezen tevékenységeket megjelöli, a támogatási kérelmét a jelenlegi kitöltőprogrammal is benyújthatja, és a későbbiekben  az Irányító Hatóság által kezdeményezett utólagos adatbekérés keretében pótolhatja a csekély összegű támogatás igénybevétele esetén szükséges adatokat.
c) A 2015.07.30-án megjelent közleményben jelzett változások a Felhívásban átvezetésre kerültek.
d) Ügyfélszolgálati megkeresések alapján a Felhívás „3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása” című fejezet d) pontjában foglaltak a Felhívás „5.5.3. Immateriális javak beszerzésének költsége” című fejezet a) pontjában foglaltak alapján értelmezendő, azaz meglévő berendezéshez kapcsolódó új szoftverek beszerzése támogatható tevékenységnek minősül.
e) A Felhívás „3.8. Önerő” című pontjában pontosításra került a saját forrás fogalma.
f) A Felhívás „4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre” című fejezet 21. pontja és ennek megfelelően a Felhívás 7 sz. melléklet 31. pontja pontosításra került.
g) A Felhívás „5.9. A Felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok” című fejezete kiegészítésre került a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályokkal.
h) A Felhívás „6. A Támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája” című fejezet j) pontjában található hivatkozás pontosításra került.
i) A Felhívás 7. sz. mellékletének 64. pontja pontosításra került.