OFI

Országos Fémipari Ipartestület XXXI. sz. hírlevele

Tisztelt Fémiparos Társunk!

A csatolt sajtószemle a jogszabály módosításokról, a családi vállalkozásokról és a szabadság kiadásának szabályairól közöl információkat.
 

Dorog, 2015. október 6.

Üdvözlettel:
   Szűcs György
   Elnök
   OFI

Lázár 110 jogszabálymódosítással gyorsítaná az állami bürokráciát

2015. szeptember 30.  Szerző: MTI

Számos közigazgatási eljárási határidő csökkentését javasolja Lázár János, ehhez 110 jogszabályt módosítana.
Közigazgatási bürokráciacsökkentésre tett javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országgyűlésnek, Lázár János összesen 110 jog-szabály módosítását indítványozta.
A tárcavezető célként jelölte meg a közigazgatási hatósági eljárások szabá-lyainak módosítását az emberek és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. A parlament honlapján olvasható javaslatában az általános eljárási szabályok egy-szerűsítését, az engedélyhez kötött tevékenységek körének, illetve az ügyinté-zési határidőknek a csökkentését, és egyes hatósági ügyeket érintő jogszabály-módosításokat fogalmazott meg.
Lázár János tipikus példaként hivatkozott arra, hogy számos ágazat az általá-nos 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt és az eljárás meg-hosszabbítására vagy felfüggesztésére vonatkozó, az általánostól eltérő sza-bályokat határozott meg. A javaslat ezek lerövidítését indítványozza, azzal az indokkal, hogy azok a munkaszervezés hatékonyságának növelésével, elekt-ronikus megoldások alkalmazásával, az ügyiratkezelés gyorsításával rövidebb idő alatt is megvalósíthatók.
A módosítás érinti egyebek mellett a szociális ellátásokat, anyakönyvi- és gyámügyeket, a közlekedést, az illetékeket, a környezetvédelmet, a bányá-szatot és az örökségvédelmet.
A miniszter új jogintézményt, a függő hatályú döntést is bevezetné, ami szerinte az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül eredményezi az ügyintézés felgyorsítását és kiszámíthatóbbá tételét. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság két hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság.
A hatósági kontroll hármas tagozódású rendszere jöhet létre, azaz az előzetes hatósági kontrollt igénylő esetekben engedélyezés; két hónapon belül garan-tált jogosultságszerzés a hatóság hallgatása vagy az eljárás elhúzódása ese-tén; végül bejelentéshez kötött jogosultságszerzés, ha nincs ellenérdekű ügyfél és nem sérül magasabb szintű közérdek.
Lázár János a bürokráciacsökkentés részeként egyes engedélyezési eljárások megszüntetésére is javaslatot tett azzal, hogy azok bejelentése is elegendő a továbbiakban. Ez vonatkozna egyebek mellett a nemesfémből készült ékszer forgalmazására, állatmenhely létesítésére, szakértői tevékenységek megkez-désére, továbbá a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és uta-zásközvetítői tevékenység megkezdésére.

A családi vállalkozásoknál is gond a munkaerő

2015.09.30. piacesprofit.hu

Egyre bizakodóbbak a családi vállalkozások Európában, így Magyarorszá-gon is. Leginkább a növekvő verseny és a képzett munkaerő megtartása miatt aggódnak, míg legfőbb céljuk a növekedés, amit főként az új üzleti lehetőségek kiaknázásán keresztül szeretnének elérni – derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből.
A családi vállalkozások továbbra is jelentős gazdasági szereppel bírnak – derül ki a felmérésből. Az Európai Unión belül több mint 14 millió családi vállalkozást tartanak nyilván, foglalkoztatottjaik száma pedig meghaladja a 60 millió főt, ami az összes foglalkoztatott 40-50 százalékát jelenti. Az első felmérés (2013. december) óta 54 százalékról 75 százalékra emelkedett azon válaszadók aránya, akik szerint jók a kilátások. Bár az optimizmus a családi vállalkozásokra általánosságban igaz, az elégedettség mértéke függ a társaság méretétől. Míg a kisvállalkozások körében 66, addig a nagyobb vállalkozások esetében 81 százalékos volt a pozitív visszajelzések aránya – derül ki a KPMG a European Family Businesses-szel közösen (EFB) végzett kutatásából.
A társaságok optimizmusa megalapozottnak is mondható. A válaszadóknak mindössze 16 százaléka számolt be forgalomcsökkenésről, ami 50 százalékos visszaesést jelent a két évvel ezelőtti felméréshez képest. 58 százalékuk szerint nőtt, 26 százalék szerint pedig stagnált a forgalom.
Mádi-Szabó Zoltán, a magyarországi KPMG családi vállalkozásokért felelős csoportjának vezetője szerint a magyarországi kérdőívek összesítéséből az de-rül ki, hogy a hazai családi vállalkozásokat, de különösen az exportra termelő-ket hasonló optimizmus jellemzi.
Túlélni többszáz évig? Van, akinek sikerült
A családi vállalkozások vezetőnek általában az az álma, hogy a következő generációk építik majd még tovább, még nagyobbra az általuk alapított cé-get. Van, ahol ez annyira bejött, hogy már évszázados történetekről beszélhe-tünk.
Nehézséget okozhat a képzett munkaerő megtartása
A családi vállalkozások számára jelenleg a növekvő verseny jelenti a legna-gyobb kihívást (37 százalékuk szerint). Nem meglepő, hogy a jól képzett mun-kaerőért folytatott verseny folyamatosan nőtt az elmúlt két évben, hiszen ez a jövőbeli siker kulcsa. A megkérdezettek 33 százaléka aggódik amiatt, hogy képes lesz-e versenyben maradni, illetve kiválasztani és megtartani a jól képzett munkaerőt. (Ez egyébként csaknem az összes magyar cégre igaz.)
Az első (két évvel ezelőtti) felméréshez képest jelentős változás, hogy a jól képzett munkaerőért való versengés akkor még nem szerepelt az öt legna-gyobb kihívás között. Ez figyelmeztetés lehet a családi vállalkozások számára, a verseny ugyanis korlátozhatja jövőbeli lehetőségeiket. „A hazai családi vál-lalkozások esetében az európai átlagnál nagyobb probléma a szakképzett munkaerő megtartása, tekintettel a jelentős számú külföldön dolgozó, vagy külföldi munkavállalást tervező munkavállalóra” – vélte Mádi-Szabó Zoltán.
Stratégiaváltásra készül a családi vállalkozások többsége
A családi vállalkozások számára fontos a hosszú távú stratégiában való gon-dolkodás. Az idei felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 41 százaléka tervez stratégiaváltást a következő 12 hónapban. Közülük 26 százalék az irá-nyítást, 20 százalék pedig a tulajdonrészt adná át a következő generációnak. Ezek az eredmények megerősítik azt, ami már a korábbi felmérésekből is lát-szott; vagyis azt, hogy a családi vállalkozások számára különösen fontos, hogy a következő generáció vigye tovább a vállalkozást. A felmérés szerint a hazai családi vállalkozások még csak gondolat szinten foglalkoznak stratégiaváltás-sal, esetleg generációváltással, de részletes tervet még nem dolgoztak ki.

Ellenőrzés: a szabadság kiadásának szabályai

2015.09.25. Adó Online

A 2015. évi országos hatósági ellenőrzési terv alapján a munkaügyi célellen-őrzés fókuszába 2015. október-novemberben a szabadsággal kapcsolatos szabályok ellenőrzése kerül. A munkáltatónak az ellenőrzésre való felkészülés során a szabadság kiadásának szabályai mellett figyelemmel kell lennie a munka törvénykönyvében foglalt nyilvántartás vezetési kö-telezettségére is. Az alábbiakban ezeket a szabályokat foglaljuk össze röviden.
A szabadság kiadásának szabályai
Az ellenőrzésre felkészülés során a munkáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Azaz, arra attól függetlenül sort kell keríteni, hogy a munkavállaló kéri-e a szabadságának kiadását vagy sem, sőt még akkor is ki kell adni az Mt. szabályainak megfelelően, ha az ellene a munkavállaló kifejezetten tiltakozik. Ez vonatkozik a szabadságnak arra a részére is (évente 7 munkanap), amellyel a munkavállaló rendelkezik. Azaz, a munkáltatónak a szabadság ezen részét is ki kell adnia az Mt. rendelkezéseinek megfelelően akkor is, ha a munkavállaló rendelkezési jogát nem gyakorolja.
Főszabály szerint a munkavállalót megillető szabadságot esedékességének évében (azaz a 2015. évi szabadságot 2015-ben) kell kiadni és kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb annak kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
Az esedékesség évében történő kiadástól csak a törvényben meghatározott esetekben, illetve abban kapott felhatalmazás esetén van lehetőség. További feltétel, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesül-jön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ennek számítása során a pihenőnapokat és munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni. Azaz, ha a munkavállaló 2015. október 19-től (hétfő) 9 munkanap szabadsá-got vesz igénybe, úgy az egybefüggő tizennégy nap feltétele teljesül (9 mun-kanap + 1 munkaszüneti nap + 4 pihenőnap). Ettől a kiadási szabálytól a felek megállapodásukban eltérhetnek. A megállapodás írásba foglalása nem kö-telező, ugyanakkor a bizonyíthatóság érdekében mégis célszerű azt megtenni.
A szabadság esedékesség évén túli kiadásának lehetőségei:
• ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki;
• ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehe-tett esedékesség évében kiadni (például betegség, fizetés nélküli sza-badság igénybe vétele), azt az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni;
• esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot (például a munkavállaló 2015. december 31-től 2016. január 8-ig van szabadságon);
• kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és sú-lyosan érintő ok és kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató;
• a munkáltató és a munkavállaló naptári évre kötött megállapodása alapján az életkori pótszabadságot (1-10 munkanap) a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki.
Ez utóbbi megállapodás esetében – tekintettel arra, hogy viszonylag „új” ren-delkezésről van szó – különösen érdemes a megállapodást írásba foglalni. A munkavállaló szabadságát a munkaviszony fennállása alatt megváltani nem lehet, a munkaviszony megszűnésekor pedig a ki nem adott arányos szabad-ságot meg kell váltani.
A szabadság kiadásának nyilvántartása
A munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadság tartamát. Főszabály szerint a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani, de egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a szabad-ság kiadására és nyilvántartására órákban is sor kerülhet. Ilyen esetben a munkavállaló szabadságát a munkanapokban meghatározott szabadság és a munkaszerződés szerinti napi munkaidő szorzatként kell megállapítani, majd azt a beosztás szerinti napi munkaidőnek megfelelően kell a szabadsággal érintett napokra kiadni. A nyilvántartás vezetésének elmaradása önmagában is munkaügyi bírság alapjául szolgálhat.
A szabadság kiadásával kapcsolatos nyilvántartásnak nem része a szabadság kiadásáról, illetve igényléséről szóló nyilatkozat, különös tekintettel arra, hogy azt a felek formakényszer nélkül, azaz akár szóban is megtehetik. Ennek ellenére a munkáltató a kiadásra és a munkavállaló rendelkezési jogának tisz-teletben tartására vonatkozó szabályok megtartását az írásbeli „szabadság-igények” esetén sokkal egyszerűbben tudja igazolni, hiszen egyértelműen, dokumentumokkal tudja alátámasztani, mind a szabadság kiadására vonat-kozó határidők megtartását, mind pedig a munkavállaló kérésének megfelelő kiadás tényét is.