OFI II. sz. hírlevele - SzJA 1%

KÉRÉS - FELHÍVÁS

Országos Fémipari Ipartestület II. sz. hírlevele

Kedves Vállalkozó Társunk!

A 2016. évi adóbevallásnál lehetőség van az SzJA 1% utalásának szervezetek segítésére. Kérjük, hogy saját és alkalmazottai SzJA 1%-át az Országos Fémipari Ipartestülettel együttműködő Dorogi Ipartestület Szakképzési és Szociális Alapítványának utalja.

Adószám: 19147527-1-11

Az elmúlt években kiküldött hasonló felhívásra többen alapítványunk támogatására utalták át adójuk 1%-át. Ennek segítségével sikerült egy informatikai pályázaton számítógépeket beszereznünk, így lehetőségünk van bővíteni az ipartestületek képzési és továbbképzési programjaikat.

Kérjük, ez évben is támogassák Ipartestületünk munkáját, a fémipari és más szakmák szakképzésének erősítését, bővítését, fejlesztését. A következő hírlevelünkben azokról a képzési programokról is számot adunk, amiknek a megrendezése az adományozott SzJA 1%-ból válik lehetővé.

Dorog, 2016. január 18.
Köszönettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület

 



2016. január 11. | piac-profit.hu
VÁLLALATI HITELEZÉS

Idén is lesz forrás bőven a cégeknek

Az NHP harmadik szakasza, az Eximbank Versenyképességi Hitelprogramja és az MFB 435 milliárd forintos hitelcsomagja idén is bőséges támogatott hitelforrást fog biztosítani a cégek számára. Ez jó alapot teremthet ahhoz, hogy a beruházási hajlandóság növekedése esetén az igénylők körének bővítésével a vállalati hitelállomány növekedhessen.
A Növekedési Hitelprogram második szakaszában a kihelyezett hitelek mintegy 60%-a finanszírozott új beruházásokat, így a teljes program hatásaként mintegy 340 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. Az MNB támogatott hitelprogramjának további kedvező hatása, hogy a kkv hitelek regionális koncentrációja, tehát Pest megye dominanciája, mérséklődni tudott. Ezzel együtt sem sikerült azonban áttörést elérni a vállalati hitelpiacon, és tovább zsugorodik a teljes vállalati hitelállomány. Mindez azért különösen kedvezőtlen, mert a vállalati hitelezés GDP-hez viszonyított aránya már most is jóval elmarad a gazdaságilag fejlett országokéhoz képest: míg a G20-as átlag 80% körül van, addig Magyarországon ez csupán 25% – és idén sem számít javulásra a Bankszövetség.

„Egy moderált hazai fejlődéshez legalább a 30 százalékos arány megközelítése volna szükséges, azonban – főleg a nagyvállalati hitelállományok csökkenésének köszönhetően – ettől a szinttől inkább távolodunk, mintsem ledolgoznánk a lemaradásunkat. Ez azt jelenti, hogy 1.600 milliárd forint, tehát közel egy teljes NHP hitelprogramnyi hitelállomány hiányzik a rendszerből” – tájékoztatott Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.

„Az NHP változásai miatt év végén ugyan átmeneti kereslet-élénkülést tapasztaltunk, azonban azt is látni kell, hogy a hitelprogram kezdete óta mintegy 700 milliárd forinttal növekedett a vállalati betétállomány. Így amennyiben a felhalmozott betétekhez hozzászámoljuk a várhatóan elérhető európai uniós forrásokat is, hitelfelvételére már vagy nincs, vagy csak kis összegben van szükség. Nagyobb hitelfinanszírozási arány leginkább akkor jön képbe, ha a cég számára valamilyen oknál fogva hazai vagy EU-s pályázati források nem elérhetőek” – hangsúlyozta ki Hodina Péter. Ennek oka leggyakrabban a budapesti vagy Pest megyei telephely, méretbeli akadályok, vagy olyan beruházási célok – mint például a földvásárlási program -, amelyekhez nem vehető igénybe uniós forrás.

Idén az NHP harmadik szakasza, azaz a Növekedéstámogató Program kétszer 300 milliárd forintos kerete, az Eximbank nagyvállalatok részére is elérhető Versenyképességi Hitelprogramja és az MFB 2016-2020-as periódusra tervezett mintegy 435 milliárd forintos hitelállománya bőséges támogatott hitelforrást biztosít. Az új hitelprogramok azonban keresletszegény környezetbe érkeznek, mivel nem látható az az élénkülő beruházási hajlandóság, amely a többlet hitelfinanszírozást igényelné. Így ezek a programok leginkább egymással fognak versenyezni, miközben a bankok saját forrású hitelezése tovább mérséklődhet.


Beszámoló-készítés, könyvvezetés: új szabályok az egyéb szervezeteknek

2016.01.08. adozona.hu Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló
Változtak a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. kormányrendelet (Eszkr.) egyes előírásai.A módosított rendelkezések egy részét már a 2015. üzleti év beszámolójának elkészítésekor lehet alkalmazni. Más részüket első ízben a 2016. üzleti év beszámolójának elkészítésekor kell figyelembe venni. Cikkünkben paragrafusonként részletezzük a változásokat, új előírásokat.

A következő előírásokat módosította a 484/2015. kormányrendelet:

2. § (3) bekezdés: „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet” helyébe „a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet” elnevezés lép, mivel elszámolóházi tevékenységet ez utóbbi szervezetek végeznek, és elszámolóházként tevékenység legkésőbb 2016. június 30-áig folytatható. Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

6. § (7) bekezdés: tartalmi módosítást nem jelentő szövegpontosítás a „bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak)” helyett „bevételeinek, ráfordításainak (költségeinek), kiadásainak” szöveg használata. Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

16. § (3) bekezdés: a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét fogalmazza meg, amely a 2015-ben hatályos előírástól abban különbözik, hogy nem tartalmaz rendkívüli tételeket (mivel e bevételi és ráfordítás-kategóriák 2016-tól megszűnnek), és nem tartalmazza – szintén azonosan a számviteli törvényben bekövetkezett változással – lakásszövetkezetnél a jóváhagyott osztalékot.  Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

Bizonyítani kell a végzettséget, milliós lehet a bírság

2016.01.08. adozona.hu
Nem léphet munkába, aki nem tudja, bizonyítani a végzettségét, képzettségét – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE).

A munkavállalók bejelentésébe négy, új adat került 2016-tól. Meg kell adni a dolgozónak a végzettségét, a szakképzettségét, a szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okiratszámát is. Ha megkövetelik ezeket az adatokat, akkor előfordulhat, hogy dolgozó nem tud majd munkába állni, hiszen a bejelentés nélkül való foglalkoztatás milliós bírsággal járhat, a könyvelők pedig nem biztos, hogy hiányos bejelentéseket küldenének be.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) viszont befogadja (a kitöltési útmutató szerint) a „szakképesítéssel nem rendelkezik” szöveget, ezért az MKOE becslése szerint minden második bejelentésnél a bérszámfejtők ezzel vagy valami hasonló szöveggel át fogják lépni ezt a rovatot.

Az ellenállás azért is jogos, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bürokratái a pályaelhagyókra vonatkozó adatok begyűjtéséért nem kívánnak tenni semmit. Ha néhány év múlva kiderül, hogy a hiányos bejelentések és a historikus adatok hiányában az előírás nem érte el a célját, akkor egyszerűen kivezetik a rendelkezést a jogszabályból. Pedig az adatok a minisztériumoknál és az Oktatási Hivatalnál rendelkezésre állnak, csupán össze kellene fésülni azokat a NAV munkáltatói bejelentéseivel. Az MKOE erre javaslatot is tett, de az elmúlt fél évben még válasz se érkezett.

 


Január 1-től új tartalmú adóigazolásokat állít ki a NAV

2015. december 28. Kamara Online


2016. január 1-től az eddig megszokott adó- és együttes adóigazolások helyett új tartalmú adóigazolásokat1 állítanak ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatai – hívja fel a figyelmet az adóhatság.

Az új adóigazolás kiadása során az adóhatóság vizsgálja az adó-, vámtartozások, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozások fennállását, az elévülési időn belüli bevallásokat, a jogerős megállapításokat és a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. Megmarad a köztartozásmentesnek minősülés tényéről szóló igazolás is, amely kizárólag nemleges tartalommal, a köztartozásmentes adózói adatbázis vizsgálati szempontjainak figyelembevételével kerül kiállításra.

Az új adószámlán nyilvántartott adó- és vámtételek (a letétek és az elkülönült számlák figyelembevétele nélkül) nettó módon kerülnek beszámításra, mindemellett megszűnik az igazolások utáni illetékfizetési kötelezettség is.

Tekintettel arra, hogy az év első hetében több rendszerünkben jelentős átalakítás (folyószámla integráció, igazolás kiadási rendszer átalakítása) folyik, az igazolások zavartalan kiadása 2016. január 7-től biztosított. A NAV ezért arra kéri az ügyfeleket, hogy az igazolás kiadással kapcsolatos ügyeiket lehetőség szerint december 29-ig, vagy az átállást követően január 7-től intézzék.


Hivatalos: 111 ezer forintra ugrik januártól a minimálbér

2015. 12.29. Szerző: MTI


A minimálbér 111 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 129 ezer forint lesz 2016. január 1-jétől - olvasható a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 ezer forint, hetibér esetén 25 550, napibér esetén 5110, órabér alkalmazása esetén 639 forint - írta a rendelet.

A garantált bérminimum a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében jövőre havibér alkalmazásánál 129 000 forint, hetibér esetén 29 690, napibér esetén 5940, órabér esetében 742 forint lesz.

Részmunkaidőben a minimálbérnek vagy adott esetben a garantált bérminimumnak a meghatározott havi, heti és napi bértételét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A kormányrendeletben foglaltakat első alkalommal a 2016. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.


A legtöbb támogatást a nagyberuházók kapták

2015. 12.29. Szerző: hvg.hu

A legtöbb támogatást a nagyberuházók részére folyósította az eltelt két évben a kormány, azon belül is az autóipari szereplők kapták a legnagyobb összeget. A kis- és középvállalkozások mindössze 1,5 milliárd forintos támogatásban részesültek.

Az eltelt két évben összesen 53 milliárd forint értékű támogatási szerződést kötött a magyar kormány a nagyobb cégekkel, ami decemberben kiegészült további 19 milliárddal, amit hazai és nemzetközi vállalatok számára ítéltek meg – írja a Világgazdaság. A három legnagyobb támogatásban az Apollo Tyres, az Audi és a Takata részesült, mind autóipari szereplők, együttesen összesen 2500 munkahelyet teremtettek. A decemberi megállapodás értelmében a kedvezményezett cégek 2065 munkahelyet hoznak létre.

Mindössze 1,5 milliárd forintos támogatásban részesültek a kis- és középvállalkozások – tájékoztatta a külgazdasági tárca a lapot.

 



Januártól növekedési adóhitellel támogatják a cégeket

2015. 12. 31. MTI Eco

Növekedési adóhitel támogatja a gyorsan növekvő cégeket januártól. Amennyiben egy cég nyeresége túl gyorsan bővül, akkor lehetősége van arra, hogy a növekmény után több évre elosztva fizesse meg a társasági adót, bizonyos feltételek esetén pedig meg is szűnhet a növekmény adója.
A társasági adótörvény 2016-tól hatályos módosítása vezette be a növekedési adóhitelt, amelyet a szakértők kifejezetten a gyorsan növekvő - startup - cégek kedvezményének tartanak.

A konstrukció lényege az, hogy ha a cég adózás előtti eredménye ötszörösen meghaladja az előző évi adózás előtti eredményét, akkor a növekmény után - elhalasztva - a következő két évben kell megfizetni a társasági adót. Feltétel azonban, hogy a cég már 3 éve működjön.
Amennyiben egy cég - törvényben meghatározott - beruházást és létszámbővítést vállal, akkor az elhalasztott adó nullára csökken.

A nemzetgazdasági tárca számítása szerint a növekedési adóhitel lehetőségével mintegy 20 ezer vállalkozás tud majd élni.