6. sz. hírlevél

Miért küzdünk egyedül, árral szemben?
2016. február 12. péntek - 11:05 / piacesprofit.hu


A ma működő félmillió kis- és középvállalat adja a magyar gazdaság gerincét. Állandó problémákkal küzdenek, mint a munkaerőhiány, vagy az egyre élesebb árverseny. Mégsem vesznek igénybe szakértői segítséget, több mint felüknek még weboldala sincs és harmaduk egy fillért sem fordít marketingre.
Magyarországon 2014-ben összesen valamivel több, mint 506 ezer kkv működött, mely több mint 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a vállalati szektorban foglalkoztatott összes munkavállaló 70%-át teszi ki, míg a vállalkozások száma alapján több mint 99 százalékos lefedettségről beszélhetünk. Az európai uniós átlaghoz képest Magyarországon hangsúlyosabb a középvállalkozások által hozzáadott gazdasági érték szerepe.
A kis- és középvállalatok alkotják tehát a magyar gazdaság gerincét, piaci jelentőségük vitathatatlan, ezért fennmaradásuk és növekedésük a vállalati szektor egészére, a GDP-re és a hazai foglalkoztatottságra nézve is kulcsfontosságú. A Deloitte Feltörekvő Középvállalati Üzletágának első ízben megjelenő Versenyképességi Indikátor Jelentése olyan tényezőket vizsgált, melyek kisebb hangsúlyt kapnak a tradicionális kutatásokban, azonban nagymértékben hozzájárulnak a hazai feltörekvő vállalatok, és ezzel a magyar gazdaság versenyképességének alakulásához.
A legnagyobb gond a munkaerő
„A megkérdezett cégek 90%-a kedvezően ítéli meg a helyzetét, és közel 50% a jövőre vonatkozóan is optimista. Ez abból fakad, hogy a válság már kevésbé érezteti a hatását a piacon, vagyis a vezetők inkább a növekedésre, mintsem a túlélésre koncentrálnak, egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő ügyfélszerzési stratégia kialakítása és a képzett munkaerő felkutatása és megtartása” – részletezte Pádár Péter, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Üzletágának vezetője. (A hazai gyártóvállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Már a szakképzettséget nem igénylő pozíciókat is csak nehezen sikerül feltölteni. Az utóbbi hetek friss kutatásaiból azonban az is kiderül, hogy a képzett mérnökökre is lasszóval kell vadászni, mert nincs elegendő munkaerő, aki van, az pedig nem kell a cégeknek.)
A feltörekvő középvállalatoknak kiemelt fejlődési igényük – az általuk kiemelt jelentő-séggel bíró területek közül – leginkább az ügyfélszerzés és a minőségi munkaerő felkutatása iránt van. Ezeket nevezhetjük jelenleg a piac legégetőbb kihívásainak.
„Tízből két vállalkozásnak állandó probléma a megfelelő munkaerő megtalálása, to-vábbi négy pedig bizonyos területekre nehezen talál munkatársat. Még inkább szen-vednek emiatt a vidéki és kisebb árbevételű cégek, ők nehezebben nyerik el főleg a frissdiplomások figyelmét az álláspiacon” – teszi hozzá a Deloitte szakértője.
Egyedül, árral szemben
A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a magyar kkv-k jellemzően önállóan néz-nek szembe a problémákkal, a többség (53%) még mindig nem vesz igénybe külső szakértői segítséget tanácsadó cégektől, ügynökségektől, habár az sokszor egyértel-műen indokolt lenne. Amikor élnek a külső tanácsadó szakértelmével, akkor leggyak-rabban a megfelelő munkaerő megtalálása érdekében alkalmaznak ügynökséget (29%), vagy tréningre, szervezetfejlesztésre (18%), valamint marketingkommunikációs célokra (13%) vesznek igénybe külső segítséget.
Ez utóbbi adat azért különösen fontos, mert a felmérésből kiderül, hogy a cégek 56%-a még weboldallal sem rendelkezik, a megkérdezettek 29%-a pedig semmilyen marke-tingtevékenységet nem végez. (Pedig akár szövetkezhetnének is marketingre.) Ez pedig az ügyfélszerzéssel, az ügyfélkezeléssel kapcsolatos egyik legnagyobb problémát je-lenti: fogyasztói oldalról ugyanis felértékelődött a vásárlás előtti információgyűjtés, az eladáshelyi reklámok „rábeszélő” szerepe, a promóciók és az ár-érték arány megfelelően közvetített üzenete. Online jelenlét és megfelelő pozícionálás híján azonban a cégek le- és kimaradhatnak a piaci versenyből, miközben a megkérdezettek 65 százalékának jelent gondot a piac árérzékenysége. (A legtöbbször az ár dönti el, hogy az ügyfél melyik terméket, vagy szolgáltatást választja, azonban az ügyfélélmény növelésével kikerülhető az árverseny csapdája.)
„A feltörekvő középvállalatok szempontjából az a legfontosabb, hogy képesek legye-nek felismerni saját célcsoportjuk valós fogyasztói igényeit, szokásait, és ennek megfe-lelően alakítsák ki a célcsoportra szabott, egyéni stílusú kommunikációt, nyelvezetet és eszközt” – hangsúlyozta Pádár Péter.
Családban marad?
A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz, és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Azonban más kihívásokkal kell szembesülniük, mint egy hagyományos vállalatnak, ezek közül az egyik legfontosabb az utódlás kérdése. A felmérés alapján a megkérdezett családi cégek közel 85%-a működik családi vezetés alatt, és közel harmaduknál merült fel az utódlás kérdése az elmúlt öt év alatt, míg több mint ötödük számít erre a következő fél évtized során. A családi vállalkozások 14%-a már nyitott arra, hogy a vezetői feladatokat ne családtag, hanem külső fél lássa el. „Az utódlás, történjen családon belül vagy kívül, sok üzleti, jogi kockázatot rejt magában. Ezek elkerülése érdekében javasolt egy, a vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv és keretrendszer elkészítése” – hangsúlyozta Pádár Péter.
________________________________________



Vidékfejlesztési Program: 1300 milliárdból 610 milliárd forint már „kipipálva”
2016.02.15. KamaraOnline


Hat új pályázati felhívás jelent meg a Vidékfejlesztési Program keretében, mintegy 138 milliárd forint keretösszegben. A Miniszterelnökség az eddig kiírt pályázatokkal a rendelkezésre álló 1300 milliárd forint forrás csaknem 50 százalékát a gazdák rendelkezésére bocsátotta.
A 2016. február 9-én megjelent pályázati felhívások az önkormányzatok, a mezőgazda-sági termelők, valamint a magánjogi erdőgazdálkodók számára biztosítanak fejlesztési forrást – olvasható a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményben.
A 2000 lakos egyenérték alatti települések autonóm és természetközeli szennyvízkeze-lési megoldásait 12 milliárd forint, a vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését 26,9 milliárd forint szolgálja. A gazdálkodók a most megjelent pályázatoknak köszönhetően a Natura 2000 erdő-, valamint mezőgaz-dasági területek, illetve a természeti hátránnyal érintett területek számára nyújtott kompenzációs kifizetésekre is beadhatják kérelmüket, mintegy 74,97 milliárd forint ki-merüléséig. A mezőgazdasági biztosítási díjhoz 23,7 milliárd forint támogatást különített el a szaktárca.
A most megjelent felhívásokkal együtt a Miniszterelnökség mintegy 610 milliárd forint pályázati forrást nyitott meg a Vidékfejlesztési Program keretében. Ez a 2014–2020 kö-zötti uniós programozási időszakban a rendelkezésre álló keretösszeg közel fele. A fennmaradó forrás az éves fejlesztési keretben foglaltak szerint még az idei évben kiír-ják.
________________________________________



Így csökkentenék az adóadminisztrációt
2016.02.11.Adó Online


Az Adótanácsadók Egyesülete 29 pontból álló javaslatot tett le a szaktárca asztalára.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete eljuttatta az NGM ré-szére a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésére és az adószabályok egy-szerűbbé, érthetőbbé tételére vonatkozó javaslatait - írja internetes újságunkhoz eljut-tatott közleményében a szervezet.
A 29 pontból álló javaslat– mely teljes egészében elolvasható az egyesület honlapján – több különböző súlyú, különböző területet érintő elemet tartalmaz.
A szervezet javasolja, hogy a bevallásokban jelenleg kért adatok jelentős részét szünte-tessék meg, mert például az adószám vagy adóazonosító jel és az adóalany neve egy-értelműen azonosítja az adózót, a többi adata pedig az adóhatóság rendelkezésére áll.így teljesen felesleges megadni a születési nevet, az anya nevét, a születési és cí-mekre vonatkozó adatokat. Ehhez hasonlóan lenne ésszerű a havi járulékbevallás adat-tartalmának csökkentése is, mert az sok olyan adatot tartalmaz, mely az adókötelezett-ség megállapításához nem szükséges, illetve a kért információk az állami hivatalok rendelkezésére állnak. A természetes személyre vonatkozó adatok mellett feleslegesen kell megadni a GYES-re vagy  GYED-re vonatkozó adatokat, valamint a családi vagy házastársi adókedvezmény esetén az eltartottak és a házastárs/élettárs adatait minden hónapban. Ha egy hivatalnak olyan információra, igazolásra van szüksége, amelyet egy másik hivatal ad ki, akkor azt ne az adózónak kelljen megkérnie, hanem a két hivatal egymás között rendezze.
Egy napjainkban is aktuális változással kapcsolatban javasolják, hogy a végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre vonatkozó adatokkal kapcsolatban állítsák vissza a 2015. december 31-e előtti szabályozást, és ne kelljen ezekről nyilatkozni az adóhatóság felé a foglalkoztatási jogviszony létesítésnél, módosításánál. Ha mégis szükségesek lennének ezek az adatok, akkor azokat azokiratot kibocsátó intézmények adják meg az állami szakképzési és felnőttképzési pályakövetési rendszert működtető szerv nyilvántartása részére.
Az egyesület felvetette a munkáltatói tájékoztatási nyilatkozatadási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok eltörlését is. Felesleges többek között a munkáltató tájékoztatási kötelezettség az adónyilatkozat és egyszerűsített bevallás lehetőségéről, a két különböző TB-nyilvántartásba vételről szóló igazolás, az álláskeresési járadékigazolás, a jövedelemigazolástól független járulékigazolás.
Az adminisztratív egyszerűsítéseken túl, javasolták néhány adózókat más jogszabállyal ellentétes vagy a jogalkotói szándékkal szemben bizonyos csoportokat előnytelenül érintő szabály módosítását is.
Az adóhatóság megtagadja a jogilag elévült, de még az adófolyószámlán lévő össze-gek kiutalását, más adónemre történő átvezetését, mely gyakorlat az egyesület állás-pontja szerint ellentétes az Alaptörvény kártalanítás nélküli tulajdon kisajátítási tételes szabályával, ezért úgy szükséges módosítani a szabályokat, hogy az elévült túlfizetéseket más adónemre lehessen átvezetni.
Az első házasok kedvezményénél pedig a jelenlegi szabályozás eltérően ítéli meg a kedvezményt azoknak a családoknak, akik a házasságkötésük után vállalják a gyerme-ket, mint azoknak, akiknél a házasságkötés előtt már megszületetett vagy megfogant a gyermek, így ezt is javasolják módosítani.
Az áfával kapcsolatosan az egyesület szükségesnek tartaná a pénzforgalmi szemléletű áfaigénybevételére jogosult vállalkozások körének kiszélesítését a nettó árbevételi korlát emelésével. A gabona, a vas- és az acélipari termékek beszerzéséről, értékesítésről szóló nyilatkozattételi kötelezettséget is meg is meg kellene szűntetni, hiszen a fordított adózás, már elégséges védelmet nyújt a terület áfacsalásainak fékezésére. Csökkenteni javasolják a tételes áfa-bevallás tartalmát, és egyszerűsíteni szükséges a számlázást is.
Javasolják a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó – az ügyvezetés egyezőségén alapuló – szabályok felülvizsgálatát is, és így a kapcsolt vállalkozás meghatározásán alapuló iparűzési adó számítást.
A növekedési adóhitellel kapcsolatban az adóhalasztás lehetőségének szabályaival kapcsolatban vetik fel a módosítás szükségességét, hogy már kétszeres növekedés esetén islegyen igénybe vehető, valamint a kapcsolódó adókedvezményt lehessen minden olyan beruházásra kiterjeszteni, amely tárgyi eszköz megvalósításával és lét-számbővítéssel egyaránt járnak, függetlenül attól, hogy nem ugyanabban az évben va-lósulnak meg.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban javasolja az egyesület, hogy ahogy 2017. január 1-től a több önkormányzat területén működő adóalanyoknak elég egyetlen bevallást beadnia, a befizetéseket is egy elszámolási folyószámlára lehessen teljesíteni, amelyről a bevallások adatainak megfelelően az adóhatóság osztaná szét a befizetéseket az érintett önkormányzatok számláira.
További javaslatokat tesznek az adónemek csökkentésére, az egyes adónemeken be-lüli eltérő adózási lehetőségek megszüntetésére, az adózók képviseletére, a jóhisze-műség vélelmére, az egyszerűsített foglalkoztatásra, a végelszámolással kapcsolatos illetékekre vonatkozóan is. Valamint részletes foglalkozna ka bírósági végrehajtásból fakadó munkáltatói terhek csökkentésével is.
Az egyesület e javaslatában is megismételi korábbi felvetését, hogy a kötelező gazda-sági kamarai nyilvántartási hozzájárulást töröljék el. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervezetek működése cégbírósági, bírósági, kormányhivatali bejegyzéshez és adóhivatali nyilvántartásba vételhez kötött, mely adatbázisokból hiteles információkhoz juthatnak az üzleti partnerek, így a kamarai nyilvántartásra nincs szükség - zárul a szervezet közleménye.
________________________________________



Haladékot kapnak a kft.-k
2016. február 29. / PP/MTI


Egy törvénymódosítóban azt kezdeményezik, hogy azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kapjanak egy év határidő-halasztást az új Ptk. alkalmazásához.
A most benyújtott módosítójavaslat szerint azok a kft.-k, amelynek a jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, “legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezése-inek alkalmazásával határozhat”. A döntésig a társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia – derül ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött törvényjavaslat szövegéből.
A törvénymódosításhoz benyújtott indoklás részletezi, a javaslat tulajdonképpen egy évvel meghosszabbítja a korlátolt felelősségű társaságok esetében a 3 milliós törzstőke megteremtésére vonatkozó 2016. március 15-ei határidőt, ugyanis – mint olvasható – “számos jelzés érkezett arra nézve, hogy a társaságok a Ptk. ezen előírásának nem tudnak időben eleget tenni”. Becslések szerint ugyanis még mindig százezer cég nem teljesítette ezt a kötelezettségét.
Az indoklásban hozzáteszik: így elválik egymástól azon korlátolt felelősségű társaságok Ptk.-hoz való igazításának határideje, amelyek törzstőkéje eléri a 3 milliót (ezek esetében marad a 2016. március 15-ei határidő), illetve a 3 milliós törzstőkét el nem érő társaságokra vonatkozó határidő (2017. március 15.).
________________________________________


 

Tájékoztatni szeretnénk Önöket, hogy az MNKH közös magyar stand  szervezésének lehetőségét vizsgálja az MSV 2016 gépipari szakkiállításkapcsán, amely Közép-Európa vezető ipari seregszemléje.

Helyszín: Csehország, Brünn
Időpont: 2016. október 3-7.

Jelenleg az előzetes céges érdeklődést mérjük fel, így várjuk az Önök visszajelzését is az alábbi 3 kérdésben. Válaszaikat e-mailen várjuk 2016. március 7-ig!

1.       Részvételi szándék:       igen/nem
2.       Min. területigény:          ……nm
3.       3 fő termékcsoport megadása:
•  bányászat, kohászat, kerámia és üveg mérnöki
•  Az anyagok és alkatrészek a gépipar számára
•  meghajtók, a hidraulika és pneumatika, hűtési technológia és légkondicionáló
•  műanyagok, gumi technológia és vegyipari megtalálható PLASTEX nó-menklatúra
•  Fémmegmunkáló és alakító gépek, eszközök találhatók IMT nómenklatúra
•  Felület, hőkezelés megtalálható ProfiTech nómenklatúra
•  Fémhegesztés, forrasztás és ragasztás megtalálható HEGESZTÉS nómen-klatúra
•  Energetika és erősáramú elektrotechnika
•  elektronika, automatizálás és méréstechnika
•  Ökológiai technológia
•  Kutatás, fejlesztés, technológiák átadása, pénzügyi és egyéb szolgáltatá-sok
•  Ajánlat ipari ingatlanok és helységek, a regionális fejlesztés
•  Szállítás, kezelés, raktározási és logisztikai