Hírlevél 13

Országos Fémipari Ipartestület XIII. sz. hírlevele

Kedves Fémiparos Társunk!


Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. Megfontolja a cégregisztráció kamarához helyezését az NGM
2. 4 gyors spórolási tipp cégvezetőknek
3. Még pályázni sem tudunk rendesen
4. Háromszáz milliárddal több jut a hazai kis- és közepes vállalkozások felzárkóztatására
5. Az NGM-nek tetszik Parraghék ötlete


Dorog, 2016. június 13.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület
________________________________________


Megfontolja a cégregisztráció kamarához helyezését az NGM
2016.04.26 Kamaraonline

Nemzetgazdasági Minisztérium szerint megfontolásra méltó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azon kezdeményezése, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához.
A tárca szerdai közleménye szerint az MKIK felvetése a bürokrácia csökkentését és a gazdaság érdekeit szolgálja, így mindenképpen alkalmas a további egyeztetésre. A döntést természetesen széles körű egyeztetés után, a kamarák és a vállalkozói érdekképviseletek véleményének figye-lembe vételével kell majd meghozni.
Parragh László, az MKIK elnöke kedden közölte: kezdeményezik a kormánynál, hogy a teljes hi-vatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához, a bürokrácia csök-kentése jegyében, a gazdaság biztonsága, hatékonysága érdekében.
Úgy vélte, az üzleti élet tisztasága szempontjából fontos, hogy minden cégadat egy helyen le-gyen, a kamarai rendszer fejlesztése során pedig nagyon sok céginformáció gyűlt már eddig is össze náluk, ezt egészítené ki és tenné teljessé a hivatalos cégregisztráció. Megjegyezte, hogy kezdeményezésük a nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan, a világ legtöbb fejlett országában a cégregisztrációt a kamarák végzik.
________________________________________

4 gyors spórolási tipp cégvezetőknek
2016. április 27. piacesprofit.hu

A legtöbb kkv a szakértők szerint két dolgot akar: növekedni és csökkenteni a költségeit. Néhány hasznos ár-összehasonlító oldal segítségével egyszerűen rájöhetünk arra, hogy hogyan tudnánk spórolni az energia-, a telefon- és internet-előfizetésen. De ha átnézzük a költségtételeket, számos olyan területet találhatunk, ahol jelentős megtakarítást is el lehet érni viszonylag kis erőfeszítéssel.
1. Alkalmazotti költségek
Minden cégben van némi fluktuáció, még a legjobb helyekről is mennek el alkalmazottak. De év közben az is lehet, hogy éppen új pozíciókat kell kreálni, vagy megszüntetni valamelyiket. A szak-értők szerint viszont rengeteget spórolhatunk azon, hogy ha valaki elhagyja a cégünket, megpró-bálunk ellenállni a késztetésnek, hogy azonnal töltsük be a megüresedett pozíciót.
A szakemberek tapasztalatai szerint ha várunk egy kicsit, mielőtt új embert keresnénk, gyakran magától bezáródik a feladatokban keletkezett „szakadék”, egy-egy ambiciózus munkatárs átvette a szerepet, vagy épp kiderül, hogy a feladatok könnyen szétoszthatók több kolléga között. Ha a rés nem tűnik el, akkor fel kell vennünk új embert, de erre egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben szükség lesz.
Spórolhatunk a fejvadászon is: ha jutalékkal ösztönözzük az alkalmazottakat, hogy ajánljanak megbízható jelölteket, az a motivációt is nagyban növeli, de annak az esélyét is, hogy egy hosszú távon megbízható új munkatársat ajánlunk. Ezzel az eszközzel sok nagyvállalat él sikeresen.
A személyzeti költségeket úgy is lejjebb nyomhatjuk, hogy alacsonyabb képzettségű vagy pálya-kezdő munkavállalókat veszünk fel egyes pozíciókba. Természetesen csak minimális számban lehet erről szó, és jól átgondolt munkakörök esetében. Ha viszont képezni kezdjük őket, egy külö-nösen lojális munkatársra tehetünk szert.
2. Energiafelhasználás
A Carbon Trust 2013 végén megjelent kutatása szerint bár szinte valamennyi munkavállaló (92%) foglalkozik energiaspórolással, hiszen az otthonának a számláit fizeti, csupán kevesebb, mint a felük (47%) gondol arra, hogy a munkáltatót is ugyanúgy terheli az energiafelhasználás nem cse-kély költsége. Ezért nem túl meglepő, hogy a többség (79%) nem gondol az energiatakarékos munkavégzésre. Ugyanakkor a megkérdezett dolgozók többsége szívesen tenne lépéseket, hogy az energiafelhasználást csökkentse, ha kapna hozzá instrukciókat.
A szakértők szerint a vállalatoknak ösztönözni kell a munkatársaikat arra, hogy az energiatudato-san használják az irodát. Például a számítógépek le kell állítani, ha nem használjuk, az éjszakai és a nappali világítási rendszereket úgy kell beállítani, hogy ahol nem szükséges, ne menjenek feleslegesen. A LED technológia elsőre komoly kiadásnak tűnhet, de hosszú távon jelentős meg-takarításokat érhetünk el a használatával. Ugyanez igaz a modern fűtési rendszerekre is. Már az-zal is sokat spórolhatunk, ha hétvégén, amikor senki nincs az irodában, nem kapcsol be a kazán, vagy csak minimumértéken megy a fűtés.
A gazdaság alapjait fenyegetik az adósok
A vállalkozások árbevételének átlagosan több mint 23 százaléka kintlevőség, tehát olyan kiszám-lázott tétel, ami adott pillanatban nincs kifizetve. Mivel a cégek nyeresége árbevételüknek csupán átlagosan 2 százaléka, így nem lehet kérdés, hogy a kintlévőségek kezelése elsődleges kérdés.
3. Beszerzések rostálása
Meglepő, hogy milyen sok vállalkozó tudna jelentős összegeket spórolni az alábbi tippel. Ez az egyszerű lépés rövid és hosszú távon is jelentős kiadáscsökkentést eredményez. A beszállítónk számláit automatikusan elfogadjuk, és aláírjuk. Pedig az alkalmazottak például gondolkozás nélkül rendelik a következő adag irodaszert – a tapasztalatok szerint sok esetben teljesen feleslegesen. Egy kommunikációs cég vezetője minden évben, véletlenszerűen megtiltja, hogy egy hónapban új rendelést adjanak le. Ezzel mintegy 8-9 százalékos megtakarítást ér el, és a tapasztalatai szerint még soha senkinek nem okozott problémát a kollégáknak, hogy megtalálják az erre az időszakra szükséges mappákat, tollakat és kapcsokat a fiókok mélyén.
4. A nem fizetők kiszervezése
A nem fizetők, az adósságot halmozók hatalmas problémát jelentenek minden vállalatnál a mikrocégtől a mamutvállalatig. Az alkalmazottak rengeteg időt töltenek a kifizetetlen számlák ker-getésével, de szélsőséges esetben akár a pénzügyi kár mellett egyéb kellemetlenséget is okozhat a vállalkozásnak. A fennmaradás érdekében használt folyószámlahitel kamatterhei megsokszo-rozzák a kiadásokat, ha fennakadás van, áttételesen negatív hatással lehet cég a hitelminősítésére. Magától értetődő, hogy minden vállalat körültekintően válasszon új ügyfelet, az átvilágítás nagyon fontos, de nem számít, mennyire óvatos egy vállalkozás, a kifizetetlen számlák valószínűleg mindenkinél okoztak már gondot időről időre. A szakemberek azt javasolják, az üzlettulajdonosok tegyék le ezt a terhet, és használjanak szakembereket, akik üldözőbe veszik a rossz ügyfeleket, az adósainkat. A követeléskezelés szakértőink szerint mind az adóst, mind a hitelezőt egyaránt számos kellemetlenségtől és költségtől kímélhet meg ez a szolgáltatás. Így ahelyett, hogy adósságbehajtással töltenénk az időnket, foglalkozhatunk azokkal a vevőkkel, akik előre viszik az üzletünket.
________________________________________

Még pályázni sem tudunk rendesen
2016. április 26. piacesprofit.hu

Lényegesen nagyobbra nő az idén a GINOP kerete a vártnál, várhatóan a legsikeresebb, kapacitásbővítő pályázat is újranyílik a kkv-knak. De hiába több a pénz a GINOP-ban, ott is marad, ha a cégeken múlik: még mindig túl sok a hibásan beadott támogatási kérelem. Ösz-szeszedtük, mire érdemes figyelni.
Mint azt korábban megírtuk, a kormány 300 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei keretét. Ezzel az intézkedéssel a GINOP teljes, 2700 milliárd forintos keretéből 2200 milliárdot tesznek elérhetővé 2016 végéig a vállalkozások számára.
A pályázatok ütemezését az éves fejlesztési keret tartalmazz a várhatóan a nyár elején újranyitják a kis- és közepes vállalkozások kapacitásbővítését támogató pályázati lehetőségeket, amelyben összesen 165 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, és eddig mintegy 90 milliárdot használtak fel – mondta Karsai Tamás a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési progra-mok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.
Az államtitkár ugyanakkor nehezményezte, hogy szinte minden támogatási kérelem tartalmaz hiányosságokat. Az irányító hatóságnak érdeke, hogy hiánypótlás nélküli pályázatokat fogadjon be, ezért igyekeznek egyszerűsíteni a folyamatot, de a projekt részletes bemutatásától és a költségelemzéstől nem tudnak eltekinteni.
Mindezek mellett is azonban vannak olyan feltételek, amelyekkel a legtöbb cég nincs tisztában. Pedig érdemes tájékozódni és átgondolni, megfelelhetünk-e a kiírásnak, hiszen így időt, pénzt, bosszúságot spórolhatunk meg, ha átgondoltan állunk neki a dolognak.
A legtöbb gazdaságfejlesztést célzó pályázat leadásának alapvető kritériuma az, hogy a leadást megelőző évben legalább 1 fős statisztikai létszámot tudjon felmutatni cég. (A statisztikai létszám azt mutatja meg, hogy hányan dolgoztak adott évben adott cégnél, s általában tört szám, mert ha valaki például 6 hónap után távozik a cégtől, akkor ő csak 0,5-et „ért” a számításnál, és nem 1-et.) Azt a feltételt is gyakran figyelmen kívül hagyják a támogatási kérelmeknél, hogy a pályázó cég nem kivitelezhet nagyobb projektet, mint a leadást megelőző üzleti év forgalma, illetve mérlegfő-összege. Egy gyakorlati példán illusztrálva az előírást: egy 100 millió forgalmú cég maximum 100 millió összegű projektre pályázhat, és ha ennek a támogatási intenzitása 50 százalék, akkor ma-ximálisan 50 millió forint támogatást vehet igénybe ebben az esetben.
A működési idővel sem számolnak sokan, pedig fontos a legalább kettő, de bizonyos esetekben három teljes lezárt üzleti év. Ezek a technológiai fejlesztésnél és telephelyfejlesztésnél minimáli-san elvárt működési idők. Humán jellegű fejlesztésnél nem feltétlenül írnak elő kötelező működési időt, itt a létszám és a munkaerő összetétele a releváns.
________________________________________

 


Háromszáz milliárddal több jut a hazai kis- és közepes vállal-kozások felzárkóztatására
2016. április 27.|MTI

Több pénzt biztosít a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra.
A kormány 300 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Prog-ram (GINOP) idei keretét. Ezzel az intézkedéssel a GINOP teljes, 2700 milliárd forintos keretéből 2200 milliárdot tesznek elérhetővé 2016 végéig a vállalkozások számára – mutatott rá Karsai Ta-más, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a KAVOSZ keddi, kelet-magyarországi gazdasági fórumán.
A pályázatok ütemezését az éves fejlesztési keret tartalmazza. Várhatóan a nyár elején újranyitják a kis- és közepes vállalkozások kapacitásbővítését támogató pályázati lehetőségeket, amelyben összesen 165 milliárd forintos keret áll rendelkezésre (eddig mintegy 90 milliárdot használtak fel). Karsai Tamás felhívta a figyelmet, hogy a kkv-k támogatására további 730 milliárd forint pénzügyi eszköz, újrahasznosítható, „visszaforgó jellegű” visszatérítendő támogatási keret is rendelkezésre áll.
Az NGM helyettes államtitkára ugyanakkor nehezményezte, hogy szinte minden támogatási kére-lem tartalmaz hiányosságokat. Az irányító hatóságnak érdeke, hogy hiánypótlás nélküli pályázatokat fogadjon be, ezért igyekeznek egyszerűsíteni a folyamatot, de a projekt részletes bemutatásától és a költségelemzéstől nem tudnak eltekinteni.
________________________________________
Az NGM-nek tetszik Parraghék ötlete
2016.04.27. Figyelő Online

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint megfontolásra méltó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azon kezdeményezése, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához.
A tárca szerdai közleménye szerint az MKIK felvetése a bürokrácia csökkentését és a gazdaság érdekeit szolgálja, így mindenképpen alkalmas a további egyeztetésre. A döntést természetesen széles körű egyeztetés után, a kamarák és a vállalkozói érdekképviseletek véleményének figye-lembe vételével kell majd meghozni - írták.

Parragh László, az MKIK elnöke kedden közölte: kezdeményezik a kormánynál, hogy a teljes hi-vatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához, a bürokrácia csök

kentése jegyében, a gazdaság biztonsága, hatékonysága érdekében. Úgy vélte, az üzleti élet tisz-tasága szempontjából fontos, hogy minden cégadat egy helyen legyen, a kamarai rendszer fej-lesztése során pedig nagyon sok céginformáció gyűlt már eddig is össze náluk, ezt egészítené ki és tenné teljessé a hivatalos cégregisztráció. Megjegyezte, hogy kezdeményezésük a nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan, a világ legtöbb fejlett országában a cégregisztrációt a kamarák vég-zik. MTI