Hírlevél 18.

Országos Fémipari Ipartestület XVIII. sz. hírlevele

Kedves Fémiparos Társunk!


Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. Munkaadók: vendégmunkások kellenek, mert elfogyott a képzett magyar munka-erő
2. A munkaerőhiány nem gátolja a gazdasági növekedést
3. Agyrém: a magyar munkavállalókkal fizettetnék meg a főnök adósságait
4. A fiatalok fele már nem hiszi, hogy piacképes, amit tanul, mégsem tesznek semmit

Dorog, 2016. július 18.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület

________________________________________
Munkaadók: vendégmunkások kellenek, mert elfogyott a képzett magyar munkaerő
2016. július 5. Mfor.hu


2016. július 4-én ülést tartott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ahol a munkaadók és a munkavállalók, valamint a kormány részéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részvételével több kérdés mellett napirenden szerepelt. Itt ismertette a Munkaadók és Gyáriparosok Országos  Szövetségének (MGYOSZ) közelmúltban nyilvánosságra hozott javaslata a munkaerőhiánnyal kapcsolatban.


A jelenlegi helyzet kapcsán az MGYOSZ úgy látja, a demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők (születésszám 1953-ban 206 ezer, 1998-ban 124 ezer). Ez a tendencia a következő években is determinált. Eközben a munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a kül-földön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. A munkaerőhiánnyal szemben viszont a gaz-daság elmúlt években megindult bővülése új munkaerő szükségletet indukál. Ráadásul a magyar vállalko-zások alacsonyabb technológiai szintje is a munkaerő kereslet felé mutat.


A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazato-kat ez kiemelten sújt (idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar, stb.). A rendelkezésre álló munkaerő vi-szont képzetlen, és a  külföldi munkavállalók sem kívánnak Magyarországra jönni. Előretekintve sem rózsás a helyzet, a rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő kor-osztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a Pisa felmé-rések romló eredménye is.


Az MGYOSZ leszögezi, hogy rövid  távon a demográfiai trendek eredményeként a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítá-sát, lassú megfordítását lehet kitűzni. Az átmeneti időben pedig minden lehetséges módon kezelni kell a munkaerőhiányt annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult gazdasági növekedés folytatódhasson, a gazdaság működőképes maradjon. A munkaadók szerint például szükség van bevándorlókra, mint hang-súlyozzák, célzottan kell keresni, és kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakkép-zett munkaerő bevonására. Szerintük a béreket differnciáltan kellene emelni, összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.


Az MGYOSZ azt is szükségesnek tartja, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, közmunkások képzése a vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterek-kel, és az ennek elérését motiváló rendszerekkel a képzők és a hallgatók irányában.


Hosszú távú célnak kell lennie szerintük a magyarországi munkaerő kínálat és kereslet egyensúlyának helyreállítása, a gazdaság bővüléséhez és a megfelelő kapacitások kihasználásához szükséges munkaerő biztosítása. A minőségi munkaerő biztosításának, a magyar vállalkozók nemzetközi versenyképességének javítása, a belső munkaerő tartalékok feltárása a versenyszféra számára.


Ehhez fel kellene zárkóztatni a romákat, fejleszteni kellene a képzést, méghozzá újragondolt, kompetencia alapú általános iskolai képzésre lenne szükség, a 4K előtérbe helyezésével. Meg kellene állítani a nettó elvándorlást is. Emellett a duális szakképzés kiterjesztésére lenne szerintük szükség a munkáltatók foko-zottabb bevonásával, ösztönzésével. Segítséget jelentene a belföldi mobilitás élénkítése is: lakáshoz jutás elősegítése bérház/bérlakás programon keresztül.

____________________________________
A munkaerőhiány nem gátolhatja a gazdasági növekedést
2016. július 6. kormany.hu


A kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek - nyilatkozta az MTI-nek a nemzet-gazdasági miniszter.


Varga Mihály elmondta: a rövid távú munkaerőpiaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások ne-gyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. A hazai munka-erőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány - tette hozzá.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról a miniszter elmondta, an-nak több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását.


Varga Mihály leszögezte: senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. Az erről szóló szabályozás módosítása hamarosan megjelenik - tette hozzá.


A miniszter fontos feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy megoldják az érkező munkaerő elhelyezését is. Jövőre ezért adókedvezményekkel támogatja a kormány a cégek lakhatásra fordított kiadásait.


Január 1-jétől a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe a társasági adóalapjuk megállapítása során, emellett bevezetik az úgyne-vezett mobilitási célú lakhatási adókedvezményt is.


Olyan támogatásokat is megfontolunk, amelyek közvetlenül segíthetik szálláshelyek létrehozását - mondta Varga Mihály. A kormány nyitott a munkaadói partnerek javaslataira, és további lépéseket fog tenni, ha a munkaerőpiac helyzete ezt indokolja.


A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) javaslatában egyebek között rövid távú célként fogalmazza meg, hogy kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására; a bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelését pedig a vállalkozások jövedelem-termelő képességével összhangban, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel javasolja megoldani.
A szövetség szorgalmazza, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, a munkaerő kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása az EU-s források bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal. (MTI)

_______________________________________
Agyrém: a magyar munkavállalókkal fizettetnék meg a főnök adósságait
2016.07.06.penzcentrum.hu  Ráski Péter


A követeléskezelők a jelenlegi szabályozás szerint a vállalatok adósságaival már az összes, nyilván-tartásban szereplő alkalmazottakat is megkereshetik otthonukban. Szakértőt kérdeztünk meg arról, hogy meddig mehetnek el a behajtással, és mikor kell az alkalmazottnak fizetnie a céges adósságot.


Egy olvasónk keresett meg minket egy érdekes esettel. A céget, ahol alkalmazottként dolgozik és aláíróként szerepel a cégpapírokban, egy közel 10 éves tartozás miatt kereste meg az otthoni lakcímén egy kö-veteléskezelő. Ugyan kiderült, hogy a cég hibázott, azonban utánajártunk, hogy milyen esetekben keres-hetnek meg a céges tartozások miatt minket a követeléskezelők és vajon ránk háríthatják-e a tartozást.


Így kereshetnek meg minket a követeléskezelők
A tartozások behajtásakor a követeléskezelők a fokozatosság elvét követik, így először a cég székhelyére küldenek felszólítást, mivel ez a vállalat hivatalos levelezési címe.


A követeléskezelők a cégnyilvántartásban szereplő cégjegyzésre jogosult személyeknek a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyére kizárólag abban az esetben küldenek felszólítást az általa képviselt vállalat tartozá-sával kapcsolatban, amennyiben az adós cég székhelyére küldött fizetési felszólítás igazolható módon nem kerül átvételre
- mondta a Pénzcentrum kérdésére Kiss Nikoletta, az EOS követeléskezelő cég jogi és compliance igazga-tója. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben nem veszi át a cég a megkeresést, akkor (jellemzően írásban) megkereshetik a vállalat aláírásra jogosult személyeit otthonukban.


Tényleg kifizettethetik velünk a tartozást?
Alapesetben egy cégjegyzésre jogosult személy az általa képviselt vállalat tartozásaiért nem felel kivéve, ha jogszabály illetőleg szerződés erre nem kötelezi- tette hozzá Kiss Nikoletta. Kivétel ez alól, ha felelősséget vállalunk az adósságért, például kezesként, ilyenkor ugyanis rajtunk is behajthatják a tartozást.


Ha betéti társaságról beszélünk, akkor viszont a vállalkozás beltagja saját vagyonával is felelhet a tartozá-sért. Persze, ha a cég teljesen fizetésképtelenné válik, akkor nem kizárt a vezető, vezetők pénzügyi fele-lősségre vonása sem, vagyis a vállalkozás tartozásait nekik kell kifizetniük.
Fontos azonban kiemelni, hogy valamennyi esetben jogerős határozatnak kell megállapítania a képviselő helytállási és ezáltal fizetési kötelezettségét az általa képviselt cég tartozásaiért.
________________________________________
A fiatalok fele már nem hiszi, hogy piacképes ami tanul, mégsem tesznek semmit
2016. július 13. piacesprofit.hu


A munka világában eddig nem tevékenykedő hallgatók 57%-a már most sem hisz saját szakmája piacképességében, ám mégsem választ másikat egy friss kutatás szerint. Viszont már az első mun-kahelyen 181 ezer forintos nettó fizetést szeretnének.


Az úgynevezett Z generáció, vagyis az 1995 után született fiatalok éppen a saját bőrükön kezdik érezni a munkaerőpiaci valóságot, és a kutatás eredményei alapján egyáltalán nem látják optimistán a helyzetüket. A 18-24 éves korosztályba körülbelül 850 ezer fiatal tartozik, akik közül mintegy 220 ezren tanulnak vala-melyik felsőoktatási intézményben.  Ha azt vesszük, hogy ők mind csakis a tanulmányaikra koncentrálnak, akkor is legalább a Z generáció háromnegyedének már meg kellett volna jelennie a munkaerőpiacon. Eh-hez képest a korosztály 43%-ának nincsen állandó munkája, miközben 93%-uk állítja, hogy dolgozott már valaha – derül ki a Jófogás és a GKI közös tanulmányából.


A korosztály 43%-ának nincsen állandó munkája, miközben 93%-uk állít-ja, hogy dolgozott már valaha
Fizetési igények
A célcsoport fiataljainak esetében az előzetesen elvárt  nettó fizetés átlagosan 181 ezer forint körül alakul, de az igények az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkednek: a Ba/BsC szakos hallgatók jellem-zően kisebb elvárásokkal álltak elő, mint a jelenleg már Ma/MsC képzést végzők. Összességében a 18-24 éves korosztály munkaerőpiacon még meg nem jelent tagjai némileg kisebb kezdő fizetésigényt jeleztek, mint az idősebb, de eddig még soha nem dolgozók. A gyakorlatban egyébként a Z generáció 26%-a nem elégedett a jelenlegi bérével.
Az iskolai végzettség szerepe


A kutatásban résztvevő fiatalok a pályakezdéssel kapcsolatban eléggé pesszimistán nyilatkoztak. A 18-24 évesek közel fele úgy látja, hogy nehéz lesz elhelyezkednie az első állásában, véleményük szerint a vég-zettségüknek megfelelő munkát nem könnyű találni. Összességében a jelenleg még tanuló, a munkaerő-piacon még meg nem jelent fiatalok között 10-ből mindössze alig 4 hallgat (43%) olyan szakon, vagy tanul olyan szakmát, amelynek hisz piacképességében! Az is kiderült, a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelő.


Ez komoly kihívást jelent mind a fiatalok, mind a munkaadók számára, hiszen azt az üzenetet rejti magában, hogy a munkaerőpiacon való boldogulásban már kevés szerepe van a képzettségnek, végzettségnek, ez pedig mind az oktatási rendszer, mind a munkaerőpiaci viszonyok komoly problémáit jelzi előre.
A fejvadászok ebben a korosztályban csak azoknál jönnek szóba, akik valamilyen kiemelkedő iskolai végzettséggel bírnak


Elhelyezkedési nehézségek


Magyarországon is jellemző, hogy legkönnyebben ismerősön keresztül tud az ember munkához jutni. Ám az első munkahely előtt álló fiataloknak a legtöbb esetben még nincsen olyan értékes szociális hálójuk, amely álláshoz juttathatná őket, így ők mindinkább az interneten, azon belül is apróhirdetési oldalakon keresgélnek.
„Átlagosan 45-50 ezer hirdetésünk van az állásajánlat kategóriában, és ezek szinte minden típusú munkát lefednek, hiszen a közgazdásztól a marketing asszisztensen keresztül a karbantartókig széles a paletta a meghirdetett pozíciók terén. A legtöbb állást a vendéglátás-idegenforgalom kategóriában adják fel, de az elmúlt hetekben erősen emelkedett a diákmunka állások száma is” – mondta el László Sebestyén, a Jófogás apróhirdetési portal elemzője.
A GKI tanulmánya szerint egyébként a nyomtatott sajtóban már csak a fiatalok 20%-a keres munkát, a fej-vadászok ebben a korosztályban pedig maximum csak azoknál jönnek szóba, akik valamilyen kiemelkedő iskolai végzettséggel bírnak. A legkedveltebb böngészési helyek az apróhirdetési, illetve az álláskeresésre szakosodott weboldalak.