OFI

Országos Fémipari Ipartestület XXI. sz. hírlevele

Kedves Fémiparos Társunk!

Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. Védőital a nyári melegben: a legfontosabb szabályok
2. Gyakornoki program pályakezdők támogatására: módosul a GINOP-felhívás
3. Készüljön: fontos adóváltozások jönnek!
4. Ne hagyja annyiban – védekezhet az adóhatósági eljárásokban
5. A cégautóadó összege és esedékessége
6. Soha nem kérik vissza a NAV-tól a túlfizetéseket

Dorog, 2016. augusztus 09.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület

________________________________________
Védőital a nyári melegben: a legfontosabb szabályok
2016. július 25. Kamaraonline

A kánikulai hőségben a munkavállalóknak védőitalt kell biztosítani, ha a zárttéri és szabadtéri munkahelyi hőmérséklet a 24 °C korrigált effektív hőmérsékletet meghaladja – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani 24 °C felett. Ezt a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet írja elő.

A folyadékveszteséget 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, erre alkalmas az ugyanilyen hőmérsék-letű ízesített, alkoholmentes ital is, ha cukortartalma nem több mint 4 súlyszázalék, vagy ha mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőitalt a közegészségügyi követelmények betartásával kell készíteni, tárolni, kiszolgálni.
A védőital a munkavégzéshez szükséges, a munkáltató által kötelezően biztosított ellátás, ezért e juttatások esetén nem merül fel adókötelezettség, vagyis mentesek a személyi jövedelemadó alól.

A munkavállalók számára juttatott gyümölcslé, fagylalt és jégkrém stb. azonban nem tekinthető védőitalnak, ezért ezek juttatása nem adómentes. Ezek a munkáltatót terhelő adókötelezettséggel adhatóak egyes meghatározott juttatásként. Minden egyéb esetben ezek a juttatások az összevont adóalap részeként válnak adókötelessé.
________________________________________
Gyakornoki program pályakezdők támogatására: módosul a GINOP-felhívás
2016. július 22. Kamaraonline

Módosul a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Gyakornoki program pályakezdők támogatására” című (GINOP-5.2.4-16) felhívás.

A módosítások a hivatalos pályázati portálon megjelent közlemény szerint az alábbi pontokat érintik:
• A felhívás 1.2. Rendelkezésre álló forrás pontja az alábbiakra módosul: Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
• A felhívás 2. Ügyfélszolgálat elérhetősége pontja módosult.
• A felhívás 3.4.1.2 pontja c) és d) ponttal kiegészült.
• A felhívás 3.5.2 pontja az alábbiakkal egészült ki: Állami támogatás típusú előleg esetén legkésőbb az előlegfolyósítást követő három éven belül a nyújtott támogatással el kell számolni.
• A felhívás 3.7.1. pontjában az Indikátorok táblázat kiegészült.
• A felhívás 3.8. pontjában a fenntartási kötelezettség kezdete a megvalósítás befejezésére módosult.
• A felhívás 4.1. pontja af) ponttal kiegészült
• A felhívás 4.4.2 Kiválasztási szempontok 3. Tartalmi értékelési szempont táblázata E1 és E2 érté-kelési szemponttal kiegészült
• A felhívás 5.4. pontjában az igényelhető előleg mértéke módosult a 2016.06.17-én megjelent köz-leménnyel összhangban.
• A felhívás 5.5.2 pontja p) ponttal kiegészítésre került
• A felhívás módosításával az 1. sz. Hiánypótoltatható jogosultsági szempontok listája is módosult.

A program
A program a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez, a munkáltatók, elsősorban a kkv-k részére a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (gyakornokok bére, vállalati gyakornoki kapcsolattartók díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása stb.) kompenzálásához járul hozzá.

A cél, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati isme-retei, munkatapasztalata, ezáltal munkaerő-piaci kilátásaik és foglalkoztatásuk – olvasható a felhívásban.
Támogatási kérelmet a Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társa-ságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gaz-dasági társaságok fióktelepei nyújthatnak be.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd forint; a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd forint; a támogatási kérelmet az Európai Szociális Alap társfinanszírozza. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 500–4500.
________________________________________
Készüljön: fontos adóváltozások jönnek!
2016.07.25. adozona.hu

A belföldi összesítő jelentésnél kötelezővé válik az elektronikus adatszolgáltatás, és az eddigi 1 millió forint helyett már a 100 ezer forintos áfaösszeg elérését is jelenteniük kell a vállalkozásoknak – hívják fel a fi-gyelmet az adóváltozásokat összegző közleményében az IB Grant Thornton Consulting szakértői.

A 2016. június 15-én kihirdetett, adótörvényekkel kapcsolatos jogszabály-módosításoknak köszönhetően 2017. január 1-jétől megváltoznak a béren kívül adható juttatások. A cafeteria-rendszert érintő jelentős vál-tozás, hogy jövő januártól kedvező közteher mellett nyújtható béren kívüli juttatásnak minősül az éves 100 ezer forint keretösszegig adott pénzjuttatás. Az éves rekreációs keretösszeg továbbra is 450 ezer forint lesz.

Amennyiben a foglalkoztatás nem áll fenn a teljes év során, akkor az éves keretösszeg időarányos része adható béren kívüli juttatásként. A 100 ezer forintot meghaladóan a munkavállaló részére adott pénzösszeg bérjövedelemként adóköteles.

SZÉP Kártya
2017. január 1-től béren kívüli juttatás a pénzjuttatáson kívül kizárólag a SZÉP Kártyára adható. A Széchenyi Pihenő Kártya három alszámlája és az azokra nyújtható juttatások mértéke nem változik. A szálláshely alszámlára utalható összeg 225 ezer forint, a vendéglátás alszámlánál a támogatás felső határa 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetében pedig 75 ezer forint.

Cafeteria-elemek, amelyek adóterhe változik
Az idén még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek, idetartoznak az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve önkéntes egészségpénztári juttatások, a helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés és az Erzsébet-utalvány is.

Adómentes tételek, amelyek nem változnak
Nem lesz változás a munkavállalók részére sportrendezvényekre – korlátlanul adómentesen – adható be-lépők esetében, továbbá a kulturális rendezvények kapcsán adott juttatás is adómentes évi 50 ezer forintig. Adómentes marad a munkáltató részére öt éven belül, 5 millió forintig adható lakáscélú támogatás is.
Bővül továbbá az adómentes juttatások köre a bölcsődei szolgáltatásokon túl a bölcsődei ellátásokkal. Az óvodai szolgáltatások és ellátások is bekerülnek ebbe a csoportba.

Csökkenő áfakulcsok
2017. január 1-jétől a baromfihús, a tojás, továbbá a friss tej (kivéve az anyatej, az UHT és az ESL tej) álta-lános forgalmi adójának a kulcsa 5 százalékra mérséklődik. Az internet-hozzáférési szolgáltatások adómér-téke is csökken, a jelenleg alkalmazott 27 százalék helyett 18 százalékra. (Ezt a módosítást azonban nem fogadta el az Európai Bizottság.)

A vendéglátó egységekben az étel- és egyes, helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után 18 százalékos áfát kell majd fizetni. Utóbbiak esetében 2018. januártól tovább mérséklődik majd az áfakulcs, 18 százalékról 5 százalékra.

1 millió helyett 100 ezer forint: fontos változás a belföldi összesítő jelentéseknél
Jelenleg az adózóknak az áfabevallással egy időben, utólag az úgynevezett belföldi összesítő jelentésben (az áfabevallás M-lapján) kell adatot szolgáltatniuk az általuk kibocsátott, illetve befogadott és levonásba is helyezett számlákkal kapcsolatban. Abban az esetben áll fenn ez a kötelezettség, hogyha a számlák áthá-rított áfaösszege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. (A kibocsátott számláknál az adatszolgáltatási kötelezettség számlánként, míg a befogadott számlák esetében számlánként és szállítópartnerenként ösz-szevontan teljesítendő.)

Erre készüljön 2017. július 1-jétől
A jogszabályváltozásoknak köszönhetően az olyan számláknak kell majd szerepelni a belföldi összesítő jelentésben, amelyek esetében az általános forgalmi adó összege eléri vagy meg is haladja a 100 ezer forintot, továbbá ugyanazon adóalanytól beszerzett termék és szolgáltatás kapcsán összességében eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintos áthárított adó értékhatárt.

A kibocsátott számláknál az adatszolgáltatási kötelezettség módja is megváltozik, mivel csupán a kézi számlatömbből kibocsátott számláknál lehet 2017. július 1-jétől az áfabevallással egy időben, utólagosan teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget a belföldi összesítő jelentésben.
A számlázóprogrammal előállított kimenő számlák esetében a 100 ezer forintot elérő áfatartalmú számlák-nál az adatszolgáltatási kötelezettséget többé nem az áfabevallás M-lapján kell majd teljesíteni, hanem elektronikus adatszolgáltatás formájában. Az erről szóló rendelet még nem került kihirdetésre – részletezték az adótanácsadók.
Változnak a számlázásra vonatkozó előírások is: így 2017. január 1-jétől minden kimenő számla esetében szerepeltetni kell a vevő adóalany adószámát, amennyiben annak áfatartalma eléri a 100 ezer forintot.
________________________________________
Ne hagyja annyiban – védekezhet az adóhatósági eljárások-ban
2016.07.25. ADOZONA dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

A vállalkozások többsége igyekszik elkerülni, hogy a NAV látókörébe kerüljön. Senki sem örül neki, ha az adóhatóság kéri őket nyilatkozattételre, mert ellenőrzik a tevékenységét. Joggal tartanak az adózók a vizs-gálattól, mert még azok esetében is előfordulhat, hogy az eljárás kedvezőtlen következményekkel jár, akik mindent megtesznek, hogy jogkövető módon teljesítsék adókötelezettségeiket.

Ha a könyvelés vagy az azt alátámasztó bizonylatok hibásak, hiányosak, vagy az üzleti partnerek nem tesznek eleget adókötelezettségeiknek, illetve téves jogszabály értelmezés miatt a bevallások és az adófi-zetési kötelezettségek teljesítése nem megfelelő, akkor a felelősség a vállalkozást és a vállalkozás vezető tisztségviselőjét terheli. A vezető tisztségviselők pedig sokszor nincsenek tisztában az adó- és számviteli szabályokkal. Ezzel a feladattal könyvelőt bíznak meg, aki jó esetben rendelkezik a szakmájához szükséges tudással, naprakész ismeretekkel. Persze még egy jó könyvelő is hibázhat, és ha a hibát az adóhatóság észleli, akkor bizony ott is bírság lehet a végeredmény.
A vállalkozás fennmaradásának és vagyonának megőrzése érdekében ezért már az adóhatósági ellenőrzés megindításától érdemes adózásban, adóigazgatási eljárásokban jártas szakember segítségét kérni. Még inkább szüksége lehet szakmai segítségre azoknak, akiket magánszemélyként von ellenőrzés alá a NAV.

Az ellenőrzés alatt ugyanis több eszköz áll adózó rendelkezésére, hogy megvédje a hosszú évek alatt fel-épített vállalkozást, valamint a magánvagyont. A rendelkezésre álló eszközöket pedig maradéktalanul fel is kell használni.
Hasznos, ha tudjuk, hogy hol tart az eljárás, és erre a törvény biztosít is alkalmat iratbetekintés formájában.
________________________________________
A cégautóadó összege és esedékessége
2016.07.23. adozona.hu

Kisbusz után kell-e cégautóadót fizetni, ha igen, mennyit és milyen gyakorisággal? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.

„Egyéni vállalkozó vagyok, Ford Transit kisbuszt vettem (gépkocsivezetővel együtt 8 személyes), ezzel fuvarozom az erdészeti munkáimhoz a dolgozókat. Kell-e cégautóadót fizetnem, és mikor, milyen időköz-önként?” – kérdezte olvasónk.

A gépkocsivezetővel együtt 8 személy szállítására alkalmas gépjármű a személyi jövedelemadóról szóló törvény [szja tv. ] 3. § 45. pontja szerint személygépkocsinak minősül – emlékeztetett a jogszabályi előírásra szakértőnk.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) úgy rendelkezik, hogy adóköteles többek között az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amely után az szja tv. szerint tételes költségelszámo-lással költséget (értékcsökkenési leírást) számoltak el [Gjt. 17/A § (1) bekezdés].
A magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos költséget számolt el. Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt [Gjt. 17/C § (2) és (7) bekezdés].

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján [Gjt. 17/E §]

   Környezetvédelmi osztály-jelzés
Hajtómotor teljesítménye (kW) „0”-„4” „6”-„10” „5”; „14-15”
0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

Az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtat-ványon kell benyújtani [Gjt. 17/G § (1) és (2) bekezdés].

A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egy-aránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gpjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett [Gjt.17/F §].
________________________________________
Sokan nem kérik vissza a NAV-tól a túlfizetéseket
2016. július 22. Mfor.hu

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal március végén 1160 milliárd forintos túlfizetést tartott nyilván, sokan az idő múlásával sem kérik vissza a feleslegesen lerótt összeget, ami öt év után végleg az állam-kincstárnál marad - írta pénteki számában a Magyar Idők.

Az összeg legnagyobb része, 1050 milliárd forint az itthon működő cégekhez kapcsolódott, a polgárok pedig 110 milliárd forinttal fizettek be nagyobb tételt az aktuális kötelezettségüknél.

A társaságok leginkább áfából és társasági adóból fizettek be többet, de gyakori volt, hogy a cégek az üzemanyag jövedéki adójából is többletet halmoztak fel. A magánszemélyek a személyi jövedelemadóból és az illetékből, emellett az egészségügyi hozzájárulásból fizettek be az elvártnál nagyobb összeget. A márciusi adatok szerint 1,6 millió polgár és nagyjából 370 ezer cég fizetett be több adót a szükségesnél.

A napilap szerint a túlfizetésnek több oka lehet, egyesek "biztosra akarnak menni", mások elszámolják ma-gukat, de vannak olyanok is, akik a rossz szabályértelmezés miatt fizetnek be több adót, de van, hogy a munkáltató von le többet a kelleténél.

Kis Péter András, a NAV szóvivője a lapnak azt mondta, bár a túlfizetést az érintettek visszakérhetik öt éven belül, de az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán - az el-évülések miatt - évről évre  több milliárd forint marad a NAV-nál. Ezt az öt év elteltével már nem lehet visz-szaigényelni.
MTI.________________________________________