OFI

Országos Fémipari Ipartestület V. sz. hírlevele

Kedves Tagtársak, Fémiparos Társak!

Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. Beszállító-fejlesztési program a hazai vállalkozásokért
2. Letölthető iratminták XXIII. – A kft-k kötelező törzstőke-emelése
3. Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 1. rész
4. Bankkártyával is fizetheti az adót, ha úgy tetszik

Dorog, 2017. február 23.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület
________________________________________
Beszállító-fejlesztési program a hazai vállalkozásokért

A kormány célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások minél nagyobb arányban vegyenek részt a maga-sabb hozzáadott értékű termékek fejlesztésében és gyártásában, bekapcsolódva ezzel a nemzetközi nagyválla-latok beszállítói hálózatába – jelentette ki Varga Mihály a kormány által elfogadott beszállító-fejlesztési program-ról szóló sajtótájékoztatón.

A tárcavezető kiemelte: a kormány idén és jövőre összesen 14 milliárd forintot fordít erre a célra.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium által javasolt beszállító-fejlesztési program megvalósításával a magyar nagyvállalatok, illetve a nálunk működő nemzetközi nagyvállalatok jelentős számú magyar kis- és középvállalkozást vonhatnak be beszállítói hálózatukba a következő években. 2010 óta szerepel gazdaságpolitikánkban kiemelt célként a magyar vállalatok, vállalkozások megerősítése, fejlődésük elősegítése és ezzel versenyképességük emelése, ezzel összhangban született meg a most bejelentett program is – tette hozzá Varga Mihály.

A tárcavezető a program részleteiről szólva elmondta: az egyrészt a minősített beszállítói státus eléréséhez szükséges feltételeket rögzíti, másrészt, a beszállítói státusznak már megfelelő társaságok esetében főként a technológiai fejlesztést, valamint a saját kutatás-fejlesztési és innovációs munka elindítását segíti.

A beszállító-fejlesztési program három alprogramból áll: 2017-ben elsősorban a járműgyártás és az ipari digitalizáció területén működő vállalkozások számára nyílik meg ez a lehetőség, 2018 első felében az autóbusz-gyártás és a kötöttpályás járműgyártás terén, míg a jövő év második felében az orvostechnológia és a védelmi ipar terén indulnak el a beszállító fejlesztési projektek – fejtette ki Varga Mihály.

Az egyes projektek megvalósítására maximálisan 2 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből legfel-jebb 200 millió forint szolgálja az együttműködő nagyvállalatnál szükséges ráfordításokat, a döntő hányad a ha-zai kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgálja – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Letölthető iratminták XXIII. – A kft-k kötelező törzstőke-emelése

Hamarosan indul az iLex és a Kamara Online új, ingyenes szolgáltatása, a vállalkozói tudástár. A vállalkozók számára legfontosabb dokumentumokról szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat. A huszonharmadik cikkben azok a dokumentum-sablonok kerülnek bemutatásra, amelyek a korlátolt felelősségű társaságok jogszabály által kötelezően előírt törzstőke emelésénél alkalmazandók.

Kevesebb, mint egy hónap múlva – 2017. március 15. napján – egy rendkívül fontos határidő jár le azon kft-k számára, amelyek még nem tettek intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a törzstőke minimum összegét 3 millió forintra megemeljék, pénzbeli hozzájárulással, apporttal, illetve az eredménytartalék terhére, esetleg átalakuljanak más társasági formába, illetve ezzel egyidejűleg ha-tározzanak a továbbműködésükről és a társasági szerződésüket összhangba hozzák az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. rendelkezéseivel. Amennyiben bejelentési kötelezettségüknek a kft-k a fenti határidőben nem tesznek eleget, pénzbírsággal is sújthatóak, mivel a működésük jogellenes lesz. Megjegyzendő, hogy az itt felsorolt kötelező módosítások önmagukban (csak a jogszabály általi kötelező előírásoknak megfelelően) illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül tehetők meg.

Tekintettel arra, hogy a módosítás során jogi képviselet szükséges, ezért az adminisztrációs feladatok körébe tartozó dokumentumok elkészítése a módosítás során eljáró jogi képviselő által kerülnek elké-szítésre. Azonban szükségesnek tartjuk felsorolni és ismertetni azokat a dokumentumokat és elemeket, amelyekre mindenképpen szükség van a jogszabály által előírt módosítás kapcsán:

A taggyűlési jegyzőkönyvről, illetve annak tartalmáról a Ptk. 3:193. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik: „Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről - az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével - jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a tag-gyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. (2) A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá.” Fontos kötelezettség továbbá, hogy a taggyűlésen született határozatok bevezetésre kerüljenek a határozatok könyvébe. Erre vonatkozóan a Ptk. 3:194. §. tartalmaz rendelkezést: „Az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani. A tagok által meghozott határozatokat meghozataluk után késedelem nélkül be kell vezetni a határozatok könyvébe.”

Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetében az alapító alapítói határozatot hoz.

A létesítő okirat módosítására vonatkozóan a Ptk. 3:102. § tartalmaz rendelkezéseket. Ennek meg-felelően „a létesítő okirat módosításáról - ha az nem szerződéssel történik - a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. A társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és a társaság - főtevékenységnek nem minősülő - tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. Valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné. Az e kérdésben való szavazásnál azok a tagok is szavazhatnak, akik egyébként szavazati joggal nem rendelkeznek. A létesítő okirat módosítására egyebekben a társaság alapítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a módosítást tartalmazó okiratot a tagoknak nem kell aláírniuk, és azt a társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti.”

A módosításokat, különös tekintettel a törzstőke emelésére, a társaság létesítő okirata kell, hogy tar-talmazza egységes szerkezetben, amelyre vonatkozó szabályokat a Ptk. 3:94.-3.99. §-ok tartalmazzák: „A gazdasági társaság létesítő okirata – a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kivételével – a társasági szerződés.” Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létesítő okirata az alapító okirat. „A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ha a tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a gazdasági társaságnak okozott kárért a volt tag a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére az e törvényben meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.

A tagjegyzékkel korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk, így ehelyütt csak annyit kívánunk is-mételten megemlíteni, hogy a Ptk 3:197. § alapján „az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet, amelyben fel kell tüntetni valamennyi tag nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és törzsbetétét, a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes jogosultak és a közös képviselő nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, valamint a közös törzsbetét mértékét, a törzstőke mértékét, a társasági szerződésnek a pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges rendelkezéseit. A tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az ügyvezetőnek kell átvezetnie a tagjegyzéken és a módosított tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is.”

Korábban a társaságok sok esetben nem tettek eleget annak a kötelező elemnek, hogy a társaság vezető tisztségviselője nyilatkozatával a vele szemben támasztott követelményekre, illetve kizáró okokra vonatkozóan nyilatkozott. Erre most szintén lehetőség van a kötelező módosítás kapcsán. A felsorolt követelményeket és kizáró okokat a Ptk. 3:22. § foglalja össze: „Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.”

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mivel a módosításhoz jogi képviselő igénybevétele szükséges, ezért részére a képviseletre vonatkozóan a társaság ügyvezetője meghatalmazást kell, hogy adjon.

És még egy nagyon fontos elemre szeretnénk ismételten a figyelmet felhívni a kötelező módosítás kapcsán – amiről sok esetben elfeledkeznek a társaságok –, ez pedig az elektronikus kézbesítési cím, amelyet a cégjegyzéknek kell tartalmaznia. Az elektronikus kézbesítési cím nem azonos a társaság elektronikus elérhetőségével, mivel azt a célt szolgálja, hogy a cégbíróság erre a bejelentett kézbesítési címre küldi elektronikusan a hivatalos iratokat. A társaság ennek a 2014. március 15. napját követő első változáskor köteles eleget tenni a változásbejegyzési kérelemben.

Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 1. rész

A számlaadási kötelezettség és a megfelelő adattartalmú számla kiállítása az Áfa törvény egyik központi kérdésköre, melyet nemcsak a könyvelőknek, hanem a vállalkozóknak is részleteiben szükséges ismernie. Cikksorozatunkban végignézzük a legfontosabb előírásokat a számla kiállítással kapcsolatban a 2017-es szabályok alapján.

1. Kinek és miről kell számlát kiállítania?

Fő szabály szerint az áfa adóalany az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó általános szabálya szerint köte-les számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére.

Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség tehát nem terjed ki az olyan esetekre, amelyek az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek adóalany által teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így nem kell számlát kibocsátani például az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységről, a kártérítés fizetési kötelezettségről, az értékesített készpénz-helyettesítő fizetési eszközről/pénzhelyettesítő eszközről (pl. ajándék utalványról), a bíróság által megítélt perköltségről (stb.).

Az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában ugyanakkor a számlaadási kötelezettség azokra az esetekre is kiterjed, amelyek ingyenesek, azonban az Áfa tv. alkalmazásában ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgál-tatásnyújtásnak minősülnek.

2. Előlegről kell-e számlát kiállítani?

Mivel az előleg megszerzésének időpontjában – főszabály szerint – áfa fizetési kötelezettség keletkezik, a számla-adási kötelezettség a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett kiterjed az azok ellenértékébe beszámítható, ka-pott előlegre is.

A kapott előlegről kibocsátott számlában annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait kell szere-peltetni, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.

Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. Nem terjed ki továbbá az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre sem.

3. Milyen esetben szükséges külföldön teljesített ügyletnél magyar szabályok szerinti számlát kiállítani?

Két esetben a számlaadási kötelezettség az adóalany által belföldön kívül teljesített termékértékesítésekre, szolgálta-tásnyújtásokra is kiterjed:

• a) az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely után a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van,

• b) a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben számlát kell kiállítani a külföldön teljesített ügyletekről is, amikor az adóalanynak (szolgáltatásnyújtónak, termék eladónak) nincs más olyan országban áfa regisztrációs száma (áfa azonosítója), amelyik országból ezt a szolgáltatást vagy termékértékesítést biztosítja. Figyeljünk arra is oda, hogy külföldi áfa regisztrációs számot mikor kötelező igényelni, mert amennyiben igényelni kellett volna, de az nem történt meg, akkor vélhetően a számlát is arról a regisztrációs számról kellett volna kiállítani, ami az adott teljesítéssel legközvetlenebbül érintett.

4. Mikor lehetséges az, hogy belföldön teljesített ügylet esetén mégsem az Áfa. tv. szabályai szerinti számlát szükséges kiállítani?

Az ügylet belföldi teljesítése ellenére nem az Áfa tv. rendelkezései alkalmazandóak akkor, ha
• az ügyletet teljesítő adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) a Közösség másik tagállamában van és belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel nem rendelkezik vagy a belföldi állandó telephelye – az Áfa tv. 137/A. §-a szerint – nem érintett a termékértéke-sítés/szolgáltatásnyújtás teljesülésében, és
• az ügylet után a termék beszerzőjét, szolgáltatást igénybevevőjét terheli az adófizetési kötelezettség, és
• a számlát nem a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki.

Ilyen esetekben a számlára vonatkozó kötelezettségekre a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) szerinti tagállam szabályai alkalmazandóak.
Ez gyakorlatilag a 3. kérdés b) pontjában szereplő eset fordítottja.

5. Mikor mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól?

a) Az adóalany mentesül a számlaadási kötelezettség alól az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekinte-tében, amely a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes, feltéve, hogy az ügyletről a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki. Amennyiben az adóalany az ilyen ügyletről kibo-csátott számviteli bizonylatán a számla megnevezést szerepelteti, a bizonylatnak akkor sem kell maradéktalanul meg-felelnie az Áfa tv. és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szigorú előírásainak, elégséges a bizony-latnak a számviteli törvény előírásainak való megfelelése.

b) Amennyiben a szolgáltatás (adóalany vagy nem adóalany) igénybevevője nem kéri, nem kell számlát kibocsátani az Áfa tv. 105. §-a alapján adómentes – külföldi indulási vagy külföldi érkezési helyű – nemzetközi légi személyszállí-tásról. Az ilyen szolgáltatást igénybevevő számla kibocsátására vonatkozó kérésének hiányában az adóalanynak a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő számviteli bizonylatot kell kibocsátania.

c) Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Amennyiben az adóalany ezen indok alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor nyugtaadási kötelezettség terheli.

d) Mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól akkor is, ha a nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket) 900 ezer forintot el nem érő előleget fizet és a számla kibocsátását nem kéri. Amennyiben az adóalany ilyen indokkal mentesül a számlaadási kötelezettség alól, a kapott előlegről nem kell nyugtát kibocsáta-nia. Az, hogy az ilyen előleg-fizetés nem jár számla- illetve nyugtaadási kötelezettséggel, nem jelenti azt, hogy az előleg fizetéséhez illetve átvételéhez/jóváírásához nem kapcsolódik bizonylat. Amennyiben az előleg megfizetése készpénz (illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz illetve pénzhelyettesítő eszköz) átadás-átvételével valósul meg, a pénzmozgást dokumentálni kell, ami megvalósulhat pl. az előleget átvevő által kibocsátott számviteli bizonylattal is. Egyéb módon történő előleg fizetések esetén a pénzmozgást pl. banki bizonylatok dokumentálják.

e) Mentesül a számlaadási kötelezettség alól az olyan adóalany is, aki a távolról is nyújtható szolgáltatását terhelő belföldi adófizetési kötelezettségét egyablakos rendszeren keresztül teljesíti, feltéve, hogy távolról is nyújtható – azaz telekommunikációs vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatásának illetve rádiós és audiovizuális média – szolgálta-tásának nem adóalany igénybevevője a számla kibocsátását nem kéri. Az ilyen adóalanynak a nem adóalany részére teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatásáról - amennyiben az igénybevevő számla kibocsátását kéri, akkor számlát, - amennyiben az igénybevevő számla kibocsátását nem kéri, akkor nyugtát kell adnia.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)
A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

Bankkártyával is fizetheti az adót, ha úgy tetszik

Idén fokozatosan bevezeti a NAV az úgynevezett VPOS szolgáltatást, azaz interneten keresz-tül bankkártyával is kiegyenlíthető lesz az adótartozás, első körben a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók számára.
Az idén január 1-jén életbe lépett szabály szerint adótartozásukat interneten, bankkártyával is kifizethetik az adóazonosító jellel, illetve adószámmal rendelkező magánszemélyek és az egyéni vállalkozók a leggyakrabban fizetendő adónemeknél. Ilyen például a személyi jövede-lemadó vagy az egészségügyi hozzájárulás. Ráadásul a különböző adók egyetlen tranzakció-val fizethetők, így az átutalás csak egyszeri költséggel jár.
A virtuális fizetési mód az eBEV szolgáltatás része lesz, amihez ügyfélkapus regisztráció és megfelelő jogosultság szükséges. Az új fizetési lehetőséget a NAV fokozatosan vezeti be. Ja-nuár végén az online felületen már összeállíthatók az átutalási csomagok, és elindíthatók a bankkártyás fizetési tranzakciók.
Február közepétől megnyílik az eBEV portálon az adószámla lekérdezéséhez kapcsolódó fizetés lehetősége: az adózók összeállíthatják az adószámla hátralékokhoz kapcsolódó megbízási csomagokat és elindíthatják a bankkártyás fizetési tranzakciót. Március 15-től a webNYK felületen lesz elérhető a jóváhagyott szja-bevallási tervezetből, illetve elektronikusan beküldött szja-bevallásból eredő fizetési kötelezettségek bankkártyás kiegyenlítése.