OFI

Országos Fémipari Ipartestület XV. sz. hírlevele

Kedves Tagtársak, Fémiparos Társak!

Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. Adótörvények 2018: később lát mindent a NAV
2. A nagy emelésbe tönkremehetnének a kkv-k
3. Mikor jár a rehabilitációs kártya?
4. Egyszerűsített bejelentéssel építene? - Rossz hírünk van

Dorog, 2017. június 22.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület
________________________________________

Adótörvények 2018: később lát mindent a NAV

Sok kis változást, adócsökkentést tartalmaz a jövő évi adócsomag: folytatódik az áfacsökkentés, jól jár-nak a lakásukat bérbeadók, a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét még többen vehetik igénybe. A gazdaság tovább fehéredik: a cégeknek be kell jelenteniük külföldi bankszámláikat, és csak nettó adótartozás-mentes adózók kaphatnak bármilyen kedvezményt. E mellett viszont a NAV felé még egy évig nem kell online adatszolgáltatást teljesíteni a számlázó programoknak, így az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának leszállítása egy évet csúszik. A jól kereső profi sportolók és edzők kevesebbet adóznak, már az idén. Az Országgyűlés elfogadta a 2018-as adócsomagot.

Kedden 152 igen szavazattal, 40 nem ellenében, tartózkodás nélkül az Országgyűlés elfogadta a 2018-as adócsoma-got, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be; a szokásos salátatörvény 142 oldalas és 233 paragra-fusból áll. Az adócsomaghoz a múlt hét végén összegző módosító javaslat is került a képviselők elé, amelyet a Tör-vényalkotási bizottság prezentált.

„A Javaslatban szereplő módosítások kiemelt célja gazdaság versenyképességének növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezeté-se. A Javaslat továbbá a korábbi törvénymódosításokat követően felmerült gyakorlati kérdésekkel, felvetődött problémákkal összefüggésben tartalmaz számos jogtechnikai módosítást, pontosítást, valamint kiegészítést az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, továbbá jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését is szolgálja” - olvasható az általános indokolás elején. Az Adó Online adónemenként kísérli meg számba venni a legfontosabb módosító javaslatokat – természetesen a teljesség igénye nélkül, mert a szerteágazó salátatörvény elolvasása, értelmezése nem megkerülhető. Már csak azért sem, mert számos módosulás júliustól lép hatályba, de olyan is van, amely visszamenőlegesen.

Szja: csökken a lakásbérbeadás adója

A hosszú távon ingatlan bérbeadóknak 2018-tól csak a 15 százalékos szja-t kell befizetniük, mentesülnek a most 1 millió forintot meghaladó bevételt sújtó 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.

A lakásukat rövid távra bérbeadók is jobban járnak: 2018-tól - a jelenlegi egy ingatlan helyett - már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb adózási mód, az ún. tételes átalányadó; a fizetendő adó szobánként évi 38 400 forint. A kormány szerint így senkinek nem éri meg eltitkolni lakáskiadásból származó bevételét.

Az adóváltozások nyertesei lettek az utolsó pillanatokban a jól kereső profi sportolók és edzők, 125 millió forint helyett ugyanis már 250 millió forintos éves bevételig választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást. A módosítás ráadásul visszamenőlegesen, 2017. január 1-tól hatályos.

Tao: kinyitják a látványcsapatsport-támogatást
A társasági adóban megszűnik a bejelentett részesedés 10 százalékos értékhatára, továbbá a start-up vállalkozások kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétele. A javaslat szerint a jövőben a munkavállalói bérlakások bekerü-lési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték növekményével) egyező összegben adóalap-csökkentéssel élhetnek az adózók a beruházás, felújítás adóévében.

Adóalap-kedvezmény lesz elérhető – az európai uniós szabályokkal összhangban – az elektromos töltőállomások létesítésére és üzemeltetésére. Az elektromos töltőállomások bekerülési értékének összege – a meg nem térülő eredmény erejéig – levonhatóvá válik az energiaellátók jövedelemadója alapjából, amennyiben a kedvezményt társa-sági adó szempontból nem érvényesítik. A kedvezmény igénybe vehető az adóalany kapcsolt vállalkozása által nem érvényesített kedvezmény tekintetében is. Az elektromos töltőállomásokra vonatkozó adóalap-kedvezményt már a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházásokra lehet alkalmazni.

A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét – amatőr szervezetek és utánpótlás-nevelés támogatása esetén – pénzügyi szervezetek különadójában is le lehet hívni, a fizetendő adó 50 százalékáig, a törvényben megha-tározott feltételekkel. Ilyen feltétel, hogy az adózó a Tao. törvény szerinti adókedvezményre legyen jogosult, azonban azt a társasági adó terhére ne érvényesítse. A pénzügyi szervezetek különadójából történő kedvezmény lehívására vonatkozó rendelkezéseket 2017. adóév vonatkozásában választás szerint lehet alkalmazni. Amennyiben az adózó a rendelkezéseket 2017. adóévre alkalmazza, akkor a 2017. adóévre vonatkozóan már benyújtott adóbevallását 2017. szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrizheti.

A hatályos szabályok szerint megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás nettó módon számí-tott adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. 2018-tól lehetővé válik, hogy az adóható-ság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az adózó a határozat jogerőre emelkedésének napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az adóhatóság felé.

Folytatódik az áfacsökkentés

A törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával 2018. január 1-től az internet-hozzáférés áfakulcsát 18-ról 5 százalékosra, a hal áfakulcsát 27-ről 5 százalékosra csökkenti. Folytatódik az éttermi szolgáltatá-sok áfakulcsának mérséklése is, ami a jelenlegi 18-ról szintén 5 százalékra csökken.

Az elmúlt napokban került a törvényjavaslatba, hogy 2018-tól 5 százalékosra csökken a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeinek és belsőségeinek áfakulcsa. A fideszes Balla György „a szívpörkölt érdekében” kérte képviselőtársait a módosítás elfogadására – szavai meghallgatást nyertek.
Jövedék: jól járnak a kisüzemi sörfőzdék

A jövedéki adóról szóló törvény módosítása nyomán bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre. 2017. július 1-jétől minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmaz-hatja az 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt; jelenleg csak a 8 ezer hektolitert vagy annál kevesebbet előállító sörfőzdék élhetnek a lehetőséggel.

Art: a cégeknek be kell jelenteniük külföldi számláikat
Az adóváltozások adóigazgatást érintő rendelkezései elsődlegesen a gazdaság fehérítését célozzák – olvasható az általános indokolásban.

Ezért:
• az állami adó- és vámhatóság előtt ismertté válnak a székhelyszolgáltatást 2017. január 1-jét megelőzően igénybe vevők;
• az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek;
• a belföldi gazdasági társaságoknak a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz kapcsolódóan bejelentési kötelezettségük keletkezik;
• bevezetik az adófizetési biztosíték intézményét; e szerint az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótarto-zással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni adófizetési biztosítékot kell fizetni;
• az adózó részére kedvezményt biztosító eljárásokban a kedvezmény megadásának minden esetben feltétele a nettó adótartozás-mentesség;
• a NAV honlapján közzéteszik azon adózók adatait is, akik ÁFA bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget.

Két érdemi határidő eltolást is tartalmaz a törvényjavaslat.
Az első szerint az adószakértői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői tevékenység bejelentéshez kötött tevékenységgé alakításának határideje 2017. július 1-ről 2018. január 1-ra módosul.

Egy évvel később, 2018. július 1. napján lépnek hatályba az Art. azon rendelkezései, amelyek az ún. tételes adatszol-gáltatási kötelezettség értékhatárának 1 millió forintról 100 ezer forintra történő csökkentését, valamint a számlázó programmal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettséget, továbbá az ehhez kapcsolódó mulasztási bírságolási szabályt írják elő.
A törvény szerint 7320 forint (napi 244 forint) lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék 2018-tól.

A nagy emelésbe tönkremehetnének a kkv-k

A magyarországi vállalkozásoknak csak szűk köre maradna talpon, amennyiben a kormány drasztikus minimálbér-emelést hajtana végre – mondja Dávid Ferenc.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Magyar Időkkérdésére kiemelte: nagyon szűk az a hazai vállalkozói réteg, amely ki tudna gazdálkodni 800-1200 eurós hazai minimálbért.
A Magyarországon működő multik valószínűleg ki tudnák fizetni a bruttó 300 ezer forint feletti bért is, azonban a kis- és középvállalkozói szektor gyakorlatilag tönkremenne.

A főtitkár szerint, ha duplájára emelkedne a legkisebb bér, azzal párhuzamosan egyre nagyobb mértékben jelennének meg a foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések, sokan ugyanis feketén dolgoztatnák vagy kevesebb munkaórára jelentenék be alkalmazottjukat.

A járulékrendszert is felborítaná a hirtelen emelés, ráadásul a bérekkel párhuzamosan emelkedő nyugdíjak kifizetése súlyos veszélybe kerülne.

A jelenleginél kétszer-háromszor magasabb összeget a cégek többsége akkor sem tudná odaadni, ha az állam az összes, a béreket terhelő járulékról lemondana. Dávid Ferenc hozzátette: minden, a bérek felzárkóztatását segítő törekvés pozitív, a kereseteket emelni kell annak érdekében, hogy ne ürüljön ki az ország, azonban azt csak lépésenként lehet megtenni, mivel sok cégnél már a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emelés is nehézséget okoz.

Mikor jár a rehabilitációs kártya?

Kiknek és milyen feltételek mellett jár a rehabilitációs kártya és milyen adókedvezményt vehet igénybe a kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

2017. január 1-től módosították a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt. 

Az új 16/A. § értelmében rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt minősítési kategóriába tartozik.

Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
• a) rehabilitálható, ezen belül
• aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
• ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
• b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
• ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
• bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, bal-eseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült. Mindez a kártyára jogosultak körének bővítését jelenti.

A 16/B. § értelmében a munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adó-mérték szerinti része.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – ami lényegében a szociális hozzájárulási adót tartalmazza, - 459.§-ában találjuk meg az adó 22%-os mértékét.
Tehát a Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló esetén a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után – legfeljebb a minimálbér kétszereséig — mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a szochó kedvezményre.
A 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabá-lyaira vonatkozik.

A kártya kiadására irányuló kérelmet a rehabilitációs hatóságnál kell kezdeményezni. A rehabilitációs ható-ság megállapítja a jogosultsági feltételek fennállását és erről egy napon belül értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát elkészíti és azt a rehabilitációs hatóság adatszolgáltatását követő 15 napon belül adja ki a természetes személy munkáltatójának, vagy munkáltató hiányában a jogosult termé-szetes személynek.

Előfordulhat, hogy az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát nem tudja előállítani. Ebben az esetben kártyát helyettesítő igazolást állít ki, és ennek alapján vehető igénybe a kedvezmény.
A Rehabilitációs kártya érvényességének
• kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
• záró időpontja a kártya visszavonásának napja.

Egyszerűsített bejelentéssel építene? - Rossz hírünk van

Aki nem saját célra épít egyszerűsített bejelentéssel (tehát építési engedély nélkül) 300 négyzetmé-teresnél nagyobb lakást, az 100 ezer forint alapbírságra és magas összegű kiegészítő bírságra szá-míthat - egyebek mellett ezt tartalmazza a Magyar Közlönyben megjelent új kormányrendelet.

Az építési törvény ez év áprilisától úgy módosult, hogy nem kell építési engedélyt kérni, hanem elegendő úgynevezett egyszerű bejelentést tenni az építési hatósághoz a 300 négyzetmétert meghaladó la-kás építésekor, illetve a meglévő lakás 300 négyzetméter fölé bővítésekor is elég a bejelentés. Ennek azonban az a feltétele, hogy a házban csak egy lakás lehet, az pedig a bejelentő saját igényét szolgálja, továbbá a bejelentő csak magánszemély (jogi szóhasználattal: természetes személy) lehet.

Aki ezeket a szabályokat megsérti - mert például másnak épít egyszerűsített bejelentéssel 300 négyzetmé-ternél nagyobb lakóházat -, az a jövőben 100 ezer forint alapbírságra számíthat. Emellett kiegészítő bírságot is kell fizetni, amely a szabálytalanul megépült ház értékéhez igazodik, annak százalékos mértéke. Ebben az esetben a kiegészítő bírság az épület - úgynevezett számított - értékének a 100 százaléka. (A bírság szabályok ennél kisebb százalék-kulcsot írnak elő az építési szabályok más jellegű megsértésére.)

Az építésügyi hatóságnak le kell állítania az építést, ha nem kapta meg a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a 300 négyzetméternél nagyobb lakóépületet a "saját lakhatásának biztosítása céljából" építi. Továbbá a hatóságnak el kell indítania az építésrendészeti eljárást, ha megállapítja, hogy az építtető nem magánszemély, és nem saját célra épül a ház.