MAGEOSZ tagi felmérés a COVID-19 vírusjárvány hatásairól a gépipari és az energetikai ágazatra

Joerg Bauer úr a TUNGSRAM elnök-vezérigazgatója intézkedési javaslatában ismertette, hogy a  Tungsram Magyarország harmadik legnagyobb magánkézben lévő, 2019-ben 71 Mrd Ft összegű konszolidált árbevétellel rendelkező vállalatcsoportja, bevételeinek 95 %-a exportból származik. Gyáregységei – amelyekben a bérelt munkaerőt is beleértve 4000 főt foglalkoztat


    1. Budapesten,
    2. Hajdúböszörményben,
    3. Kisvárdán,
    4. Nagykanizsán és
    5. Zalaegerszegen


találhatóak, ezen vidéki kistérségek egyik legnagyobb munkáltatója.


A hagyományos világítástechnikai eszközök iránti globális kereslet csökkenése ellenére a Tungsram menedzsmentje elkötelezett valamennyi telephely további működtetésében, a foglalkoztatotti létszám és a kb. 650 tagot számláló magyar kkv beszállítói kör minél nagyobb arányú megtartásában.


A fentiek elérése érdekében a Tungsram végrehajtás alatt álló stratégiai célkitűzése, hogy a magyar innováció katalizátoraként, integrátorként a magyar egyetemi partnerséget felhasználva, magyar kkv-k és startupok részére biztosítsa azokat a már meglévő gyártási, mérnöki kapacitásokat, nemzetközi beszerzési és értékesítési csatornákat, amelyek segítségével biztosítható a kkv-k külföldi piacra jutása, hozzájárulva Magyarország exportpozícióinak javításához és a külföldön történő magyar befektetések ösztönzéséhez.

 

A jelentős kockázati szint csökkentésének és a fent említett negatív hatások elkerülésének érdekében, a TUNGSRAM az alábbi kormányzati támogatási javaslatokat közölte az ágazatra vonatkozóan:


    1. Rövid távú likviditás javítása az esedékes adók és közterhek elengedése 2020. év végéig vagy legalább halasztott megfizetésének lehetőségével (TB-járulék, helyi adók, ingatlanadók, közmű szolgáltatási díjak),
    2. Közbeszerzési eljárások felgyorsítása, előleg lehívási lehetőségek könnyítése biztosítékadás tekintetében - ezzel összhangban továbbra is szükséges a kormányzati innovációs források rendelkezésre állása és a széles körű felhasználás biztosítása, amellyel folytatható az elindított, kkv-k és startup-ok innovációját segítő programjai,
    3. Akár 100%-os állami hitelgarancia biztosítása, hitelezők felé állami fellépés a kockázati felárak alkalmazásának elkerülésére,
    4. Üzletmenet folyamatosságának támogatása a koperi kikötőn keresztül nem EU partnerekhez irányuló szállítmányok tranzitjának biztosításával, illetve a nemzetközi közúti áruszállítás zavartalanságának fenntartásával.
    5. Állami nagy beruházások generálása a hazai vállalkozói kör számára

 

A karbantartás, mint ágazat az élet minden területére kiterjedhet, emiatt ennek fontos fenntarthatósági követelményeinek szem előtt tartására hívta fel a figyelmet Magyar Lajos ügyvezető igazgató úr a Trans Lex Work Kft.-től. Tudva levő, hogy az elmúlt 10-15 évben, a korábbi értelembe vett „karbantartás” hatalmas változásokon ment át, ugyanis a magyar energetikai-, vegy-, és olajipari üzemek egyes berendezései immár 40-50 évesek, amelyeknél a korábbi külföldi (főleg orosz/szovjet, ill. Kelet-Európa-i) gyártók jogutód nélkül megszűntek, így a tartalék alkatrész ellátás is a „karbantartás részévé vált”. Ez azt jelenti, hogy gyakran a tönkre ment alkatrész felvételezése (reengineering), az alapanyag beszerzése és a gyártás is a mi feladatunk – amennyiben a „karbantartást” sikeresen és szakszerűen akarjuk elvégezni. Ma, ezek a munkák hazánkban sokkal nagyobb és kockázatosabb feladatot jelentenek, mint a rendszer váltás előtt, amikor még működtek - a Láng Gépgyár, a DIGÉP, CSEPEL, Ganz Mávag, LKM stb. - hatalmas üzemek, tervező, anyagbeszerző, gyártó, minőségellenőrző részlegekkel.


Jelenleg több tíz-ezer kis KKV „karbantartó cég” vállán nyugszik az alábbi nagy teljesítményű berendezés fajták karbantartása, sok esetben az alkatrészek gyártása:


    • Gáz- és Gőz Turbinák,
    • Turbó- és Dugattyús Kompresszorok,
    • Szivattyúk,
    • Ventilátorok, Fúvók,
    • Hajtóművek,
    • Centrifugák, Extruderek
    • Keverős készülékek, stb.


Látni kell, hogy ELÖREGSZIK a szakma, mert az 50-60 éves generáció fogcsikorgatva tűr („..ki kell bírni nyugdíjig!!”), a 20-30 éves generáció tűrőképessége limitált, ezért külföldre távozik. A 30-45 éves generáció gyakorlatilag hiányzik a karbantartásból. Most a vírus „vághat rendet” az idős, tapasztalt kollégáink között és akkor már az sem lesz, aki a tudását tovább adhatná. A „home-work”-ben nem lehet gőz-, vagy gázturbinákat, szivattyúkat, vagy kompresszorokat javítani, mert az lehetetlen, és mellesleg be sem léphetünk az üzemekbe.


Összefoglalva:


    1. Egy szűk magyar KKV bázison lehet még működésben tartani az alapellátás (erőművek, olaj-, gáz-, petrokémia-, víz-, gyógyszer ipar stb.) kritikus gépeit, megfeszített karbantartási tevékenységgel.
    2. Támogatásra van szükség, mivel ha – a szolgáltatásokban – vészhelyzet alakul ki, függetlenül a vírustól, a karbantartók dolgozni kényszerülnek!
    3. A karbantartó cégek számára igen fontos lenne, ha valamennyi, de legalább az 50+ év feletti kollégáknál - kényszer karanténban töltött idejükre eső bérük 50%-át az állam átvállalná, az illetékekkel együtt.
    4. Minden olyan könnyítésre szükség van a karbantartás területén is, amit a kormány más iparágakra már alkalmaz!
    5. Mindezeket addig kellene megtenni a kormányzati döntéshozóknak, amíg nem fenyegeti a lakosságot, az hogy nincs ivóvíz, fűtés, meleg víz, gáz és a szennyvíz telepek is működnek.


*****

Mint ismeretes az MGYOSZ a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Varga Mihály pénzügyminiszterhez küldött dokumentumában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, súlyos válsághelyzet megköveteli az egész társadalom széleskörű és fegyelmezett összefogását. Mind az államnak, mind a munkáltatóknak és a munkavállalóknak arra kell törekedniük, hogy a járvány megfékezése mellett biztosítva legyen a lakosság ellátása és a vállalkozások életben maradása.


Minden javaslat és minden intézkedés az egyének, a munkavállalók és a munkaadók, azaz valamennyi gazdasági szereplő érdekét kiegyensúlyozottan kell szolgálja. A kormányzati intézkedések az igazságosság és a méltányosság, a normativitás és a szociális érzékenység megfelelő elegyét kell alkossák, tudva azt, hogy ezek egymással ellentétes elvárásokat is jelenthetnek.


Átláthatóan meg kell különböztetni
    • az állampolgárok (akár mint munkavállalók),
    • a vállalkozások, mint jogi személyek és
    • a munkahelyek,
mint a jövőbeni piaci igények kielégítésére alkalmas potenciálok  megsegítésének módozatait és az ezt szolgáló forrásokat.


     
Az MGYOSZ egyetért a kormányzat a napokban a leginkább válság sújtotta ágazati szereplők támogatására meghozott rugalmas és gyors döntéseivel, ugyanakkor további gyors intézkedések szükségesek, melyek közül néhány már adja magát, mivel számos más ágazat, mely szintén teljesen ellehetetlenült, kimaradt a törvény felsorolásából és ez a sor sajnos napról napra bővülhet.


A kialakult helyzetben egyik legfontosabb teendő a foglalkoztatás lehetséges mértékű fenntartása, a munkahelyek minél nagyobb számban való megtartása, azaz a vállalkozások életben maradásának segítése.
    1. Ehhez elengedhetetlen bizonyos további munkaügyi szabályok időleges módosítása, segítve ezzel
    • a károk enyhítését és
    • a jövőbeni újrakezdéshez szükséges kapacitások megőrzését,
    • helyi egyeztetések nélküli rugalmas munkaadói intézkedések megtételét.
Így átmeneti jelleggel lehetővé kell tenni:
            1. a munkaköri leírástól való eltérést;
            2. az otthoni munkavégzés esetén a munkáltatói kártérítési felelősség felfüggesztését;
            3. a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztését;
            4. a szabadságkiadás 15 napos közlési határidejének felfüggesztését;
            5. a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását;
            6. a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítését.

 

    2. A vállalkozások és a munkavállalók terheinek csökkentése érdekében általános járulék-elengedés szükséges azon munkavállalók esetében, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak és bért kapnak.


    3. Az állam és az önkormányzatok, mint megrendelők legyenek nyitottak az esetenként szükségessé váló szerződésmódosításra, elsősorban a teljesítési határidők esetében. Ugyanezen megrendelői kör szenteljen nagyobb figyelmet a vállalkozások felé fennálló tartozásaik és a támogatások kifizetésének időbeli pénzügyi teljesítésére. Az állam és az önkormányzati szervek átmenetileg (a szerződés vonatkozó részétől függetlenül) vállalják, hogy a kifizetéseket pl. 5 munkanapon belül teljesítik, hozzájárulva ezzel a vállalkozások likviditási helyzetének javításához.


    4. Kiemelt figyelmet kell szentelni a gazdasági folyamatokban meglévő szolgáltatások működésének fenntartására, elkerülendő a „dominó effektusok” kialakulását (pl. bankrendszer; hitelbiztosítás; fuvarozás.) A gazdaság szinte valamennyi ágazatában kulcsfontossággal bírnak a logisztikai láncok. Kiemelten fontos a szállítmányozás helyzetének stabilizálása, ezen belül is:


        ◦ az uniós országokkal koordinált intézkedések a határátkelés gyorsítására;
        ◦ országon belüli korlátozások felfüggesztése;
        ◦ településeken belüli korlátozások, behajtási tilalmak felfüggesztése.


    5. Átmeneti szabályokkal elejét kell venni bármely gazdasági szereplő (cégmérettől, iparágtól, nemzetiségtől, tulajdonosi szerkezettől függetlenül) a helyzetből fakadó visszaélésének mind a vevők felé (pl. árazás; indokolatlan, érdekalapú nem teljesítés), mind a beszállítók felé (pl. átvétel indokolatlan megtagadása; vis maior helyzetek el nem ismerése) és ha mégis ilyen történne, szigorúan szankcionálni kell. Ugyanígy kell tenni a munkaadó-munkavállaló viszonyban történő etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépések esetén.