Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele

Kedves Tagtársak, Fémiparos Társak!

Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. 10 ezer cég nem élte túl az idei nyarat
2. Miért nem éri meg adót csalni
3. 100 millióra emelik a Széchenyi kártya program keretösszegét
4. Újratárgyalhatja a kormány a bérmegállapodást
5. Itt az NGM elképzelése, milyen szakképzésre lenne szükség
6. Öt éven belül teljesen elektronikus lehet az adózás
7. Új taktikára lesz szükségük a cégeknek az adóperekben

Dorog, 2017. szeptember 18.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület
________________________________________
10 ezer cég nem élte túl az idei nyarat

2017 nyári hónapjaiban 6720 cégalapítás mellett 10319 céget törölt a cégbíróság, ezzel tovább tö-mörödött a hazai cégstruktúra.

„A nyári hónapok hagyományosan gyengébbek cégalapítások és cégtörlések tekintetében. Ennek megfele-lően a havi 2 ezer cégalapítás és a havi 3-4 ezer cég törlése nem jelentett meglepetést ezen a nyáron sem, viszont az idei augusztus azért hozott kiemelkedő adatokat is” – mondja Pertics Richárd, az Opten cégin-formációs igazgatója.

A nyári hónapok cégstatisztikái többségében illeszkednek a hosszú távú trendbe, azaz stabil, de magas cégtörlési számok mellett, stabil, de átlagos cégalapítási számokkal találkozhattunk. Ezek következtében augusztus végén összességében 487 ezer körül áll a hazai cégszámláló, amely 3600-zal kevesebb, mint nyár elején.

A megszüntetéshez vezető eljárások között még mindig a felszámolási eljárás vezet, de a végelszámolások aránya feljövőben van. Továbbá az újonnan induló eljárások között a felszámolás dominanciája már teljesen megszűnt, összességében tehát a felszámolásokról a hangsúly eltoldóik a végelszámolások fele. A vállalkozások egyre nagyobb aránya kerül ki a gazdaságból a tulajdonosok felelősségvállalása mellett, szabályozott keretek között.
Ez természetesen jó hír a cégstruktúra szempontjából, ugyanakkor a felszámolások és a kényszertörlések magas aránya mindig azt jelzi, hogy a jogkövető magatartásnak még van hova fejlődnie.

A nyári hónapok talán legkirívóbb statisztikai adata az augusztusban indult kényszertörlési eljárások száma. Egyetlen hónap alatt 3285 kényszertörlés indult, ilyen magas havi adatra már két éve nem volt példa. Ebben a statisztikában vélhetően már az is benne van, hogy a sok korlátolt felelősségű társaság nem teljesítette 2017. március 15-ig a megemelt jegyzett tőke követelményt. Jelenleg még mindig mintegy 20 ezer olyan működő korlátolt felelősségű társaság van a gazdaságban, amely nem teljesíti a szabályozás szerinti minimum 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményt sem.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az idő-szak elején rendben működőkéhez) nyári hónapokra vonatkozó értéke átlagosan 13 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Veszprém, Zala és Csongrád megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Somogy, Komárom-Esztergom és Nógrád megye produkálta.

Miért nem éri meg adót csalni?

Magyarországon a mai napig rendkívül nagyarányú az adóelkerülés. Indokként merülnek fel a vál-lalkozókat terhelő magas adókulcsok, valamint ezzel szoros összefüggésben azok az adóelkerülési technikák, amelyek az adóhatóság részéről nehezen feltárhatók.

A leggyakoribb érv, hogy a magyar embert sújtó adók lehetetlenné teszik az egyről a kettőre lépést. A té-nyek ennél némileg árnyaltabb képet rajzolnak ki a magyarországi adókörnyezetről. Nemcsak Magyaror-szágra, de a teljes globalizálódott világgazdaságra igaz, hogy a munkavégzést érintő elvonások igen jelen-tősek, azonban a tőkéért folytatott globális versenyben az tapasztalható, hogy a tőkét, illetve a vállalkozá-sokat érintő adókulcsok csökkenő tendenciát mutatnak, amiben Magyarország élen jár. Míg Magyarorszá-gon a munkabér jellegű jövedelmek 50 százalék feletti elvonással terheltek, addig van olyan hazai adózási forma kisvállalkozások részére, ahol a vállalkozói tevékenységgel elért jövedelem kevesebb, mint 10 szá-zaléka kerül az államkasszába.

„A kisvállalkozók számára a legvonzóbbak a rendkívül egyszerű, átlátható, kiszámítható és kedvező mérté-kű elvonással járó átalányadózási formák lehetnek, mint a KATA, a KIVA vagy az EVA. A nagyvállalatok számára fontos változás, hogy a társasági nyereségadó az elmúlt évek során 19 százalékról 10, majd 2017-től 9 százalékra csökkent” – tudtuk meg dr. Bacskó László ügyvédtől.

Felmerül a kérdés, ha ilyen kedvező az adókörnyezet, miért választja a magyar vállalkozó az adóelkerülés útját? A probléma abban áll, hogy a gazdasági résztvevők nincsenek tisztában a felsorolt lehetőségekkel. A kezdő vállalkozók legtöbbször egyáltalán nem értenek a pénzügyekhez, de sokszor a nagyobb vállalkozá-sok vezetőinek is csak részismereteik vannak. A megfelelő döntések meghozásához szükséges jogi, köz-gazdasági szakemberek bevonásának kultúrája pedig nem létezik a mai Magyarországon.

A legfőbb előnyök
A legálisan folytatott vállalkozás nemcsak morális, hanem számos kézzelfogható praktikus előnnyel ke-csegtet a cégek számára. A tényleges árbevétele után jogszerű keretek között adózó vállalkozás egyrészt a tulajdonosok számára tervezhető, kiszámítható vagyonosodást biztosít, másrészt maga a vállalkozás vonzó célponttá válhat a befektetők számára. Legális, adózott jövedelem birtokában a vállalkozónak nem kell többé tartania a joggal démonizált vagyonosodási vizsgálat rémétől, aminek eredményeként egyik napról a másikra évtizedek jövedelme válhat semmivé.
A legális, igazolható forrású jövedelem egyben hitelképességet jelent, ami elsődleges szempont egyrészt a vállalkozás, másrészt a vállalkozás tulajdonosai szempontjából. A vállalkozás egy befektető számára kizárólag akkor jelent értéket, ha annak gazdálkodása átlátható, transz-parens. Hiába a prosperáló családi vállalkozás, ha a társaság könyvei nem a valóságot tükrözik. Ha az egyébként virágzó cég papíron veszteséges, a befektetők elmaradnak. A magánszemély szempontjából pedig elemi fontosságú, hogy rendelkezzen igazolható hátterű jövedelemmel, hiszen egy lakásvásárlás vagy bármilyen banki kölcsön igénybevétele során ez elsődleges feltételként merül fel.

100 millióra emelik a Széchenyi kártya program keretösszegét
A Széchenyi kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a KAVOSZ Zrt. ünnepségén.
2011-ben a 150 ezredik kártya átadása miatt gyűltek össze, amikor még más szelek fújtak – emlékezett vissza Orbán Viktor miniszterelnök a rendezvényen.
Politikai nézetektől függetlenül lehetett jogos kétség sok ember és szakértő fejében, hogy...
https://www.kkvhaz.hu/cikk/2812-100-milliora-emelik-a-szechenyi-kartya-program-keretosszeget

OTP Bank a határ menti regionális gazdasági kapcsolatokért
Nemzetgazdasági szinten is jelentős az az exportpotenciál, amelyet a hazai kis, közepes és nagy agrárvállalkozások hordoznak magukban, és amelynek elsődleges célpiacai a környező országok lehetnek. A sikeres külkereskedelemhez azonban az agrárvállalkozásoknak három fő kihívásnak kell megfelelniük: a célpiacok beható ismerete, kiterjedt kapcsolatrendszer, valamint stabil pénzügyi háttér a szükséges fejlesztésekhez. Ezeket az igényeket látva az OTP Bank OTP Agrár – Határ Menti Üzleti Fórum címmel új rendezvénysorozatot indított hazai és külföldi agrárvállalkozások számára..
https://www.kkvhaz.hu/cikk/2810-otp-bank-a-hatar-menti-regionalis-gazdasagi-kapcsolatokert

Olyan képzésekre van szükség, amelyeket a gazdaság elvár
A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette...

https://www.kkvhaz.hu/cikk/2813-olyan-kepzesekre-van-szukseg-amelyeket-a-gazdasag-elvar

Újratárgyalhatja a kormány a bérmegállapodást

A jövőre ígért 2-2,5 százalékpontos munkaadói tehermérséklésnél nagyobb mértékben, akár 4 százalékponttal is csökkenhet a járulék. Elképzelhető, hogy a munkavállalók által fizetett elvonások mérséklése is napirendre kerül.
Várhatóan újratárgyalja a kormány az érdekképviseletekkel a tavaly megkötött bérmegállapodást, a munkaadókat terhelő járulékcsökkentés a korábban meghatározott 2-2,5 százalékpont helyett akár 4 százalékponttal is csökkenhet.

A munkavállalókat terhelő elvonásokhoz is hozzányúlhatnak a szociá¬lis partnerek – írja a Magyar Idők.
A minimálbér 8, valamint a garantált bérminimum 12 százalékos tervezett megemelése is magasabb lehet. Információink szerint a munkavállalással kapcsolatos járulékterhekről október elején tárgyalhat a versenyképességi tanács.

Itt az NGM elképzelése, milyen szakképzésre lenne szükség

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ma Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.

Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.

Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy "21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez". Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés.

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek ta-nulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.

"A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni", a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.

A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember "legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát" tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres, értelmiségi munkakörben dolgozó ember.
Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: évente mintegy két százalékkal csökken az iskolába beiratkozók száma. Alig 10 éve még 40 százalékuk választotta a gimnáziumot, 60 százalékuk a szakképzést, most fele-fele az arány.

Ausztriában a gyerekek 23 százaléka megy gimnáziumba, és az európai arány is 20 százalék körül mozog. A foglalkoztatási piacon a csak érettségivel rendelkezők kifejezetten hátrányban vannak, a technikusok ugyanakkor még a felsőfokú végzettségűeknél is keresettebbek – tette hozzá.

Az Irinyi terv is meghatározza azokat a fejlesztendő ágazatokat, amelyeket az oktatásban figyelembe kell venni. Ide tartozik a járműipar, az egészséggazdaság és a turizmus, a közgazdaság vagy az építőipar – jegyezte meg.
Közölte, a szakképzés átalakításában a most következő lépés a szakgimnáziumi rendszer tartalmi megújítása. Ide tartozik a "szabad sáv" kialakítása, az oktatási rendszer rugalmasabbá tétele, ami például az épületgépész, a vegyész, az építőipari, a közgazdasági, a kereskedelmi és a turisztikai szakmákban alternatív tanterveket jelent – összesen már 18-at –, és amelyek részben már az idei tanévben megjelennek az oktatásban – mondta.

Az ágazati kerettanterveket olyan képzésekkel, készségtárgyakkal egészítik ki, mint a karriertanácsadás, a jogosítvány megszerzésének lehetősége, vagy az etikus vállalkozási ismeretek és a pénzügyi ismeretek – fejtette ki. A vállalati igényekhez alkalmazkodva a felnőttképzést is gyorsabbá, rugalmasabbá kell tenni. Ennek segítésére ágazati készségtanácsokat is létrehoznak a kamarák támogatásával és koordinálásával – közölte.

Hozzátette, minden szakképzési centrumban lesz kapcsolati referens, aki a térségbeli vállalatokkal, a kamarával és az általános iskolákkal is kapcsolatot tart. Felül kell vizsgálni az országos képzési jegyzéket is, inkább ágazatonkénti alap OKJ-kra van szükség, nem lehet a már mintegy 700 szakmát tartalmazó jegyzéket folyamatosan bővíteni – magyarázta a helyettes államtitkár.

Öt éven belül teljesen elektronikus lehet az adózás

Öt éves fejlesztési terv készült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára. A program célja, hogy az adóhivatal valós idejű, papírmentes szolgáltatásokkal segítse a lakosságot és a vállalkozókat, így például egyre több bevallás tervezetét készítse el az adózók helyett

Az idén debütált a NAV elektronikus szja-rendszere, amely a lakosságot mentesítette a bevallás kitölté-sének kötelezettsége alól. Az online-számlázás július 1-jétől tesztelhető, éles üzembe állításakor pedig hatalmas csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Ezt az irányt követve állnak a NAV 2.0 fókuszában az online szolgáltatások bővítése és az elektronikus fejlesztések. „A NAV 2.0 reális célkitűzése, hogy vál-lalkozások adóadminisztrációval töltött ideje a felére csökkenjen” – mondta Tállai András, a Nemzetgazda-sági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.
A program keretében olyan technikai eszközöket és technológiákat helyez üzembe az adóhivatal, amelyek segítségével a nagymennyiségű és gyors ütemben bővülő adatállomány a lehető leghatékonyabban fel-használható. Így a NAV nemcsak az szja-bevallást tölti ki a magánszemélyek helyett, hanem a jövőben a vállalkozások majd minden bevallási-tervezetét elkészítheti.

A NAV a bevallások kiajánlása mellett egy speciális szolgáltatást is nyújt majd. Mindenki ellenőrizheti az “adóhelyzetét”. „A rendelkezésre álló információkat ugyanis az adózók számára is láthatóvá tesszük, amely egy online felületen keresztül bármikor lekérdezhető” – hangsúlyozta Tállai András.

A valós idejű, automatikus és elektronikus információáramlás másik előnye, hogy az ellenőrzés még gyor-sabbá és hatékonyabbá válik, illetve megsokszorozódik a kockázati elemzések pontossága. Az adócsalást szinte valós időben, azonnal észleli a hivatal. Az adatokban rejlő anomáliák gyors feltárása az illegális va-gyonkimentésnek is gátat szab, így a behajthatatlan tartozások összegére is jótékony hat.
A feketegazdaság elleni küzdelemben élen jár Magyarország, amit igazol az Európai Bizottság tanulmánya, amely szerint a magyarországi becsült áfa-adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra, 4,3 százalékponttal csökkent 2014-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban. Az előzetes kalkulációk szerint az adórés öt év múlva, a NAV 2.0 megvalósulásakor harmadával csökkenhet.
A NAV 2.0 a biztosíték arra, hogy a tisztességes adófizetők élete minél egyszerűbb, viszont a csalárd, adó-elkerülő vállalkozók esélyei az államkasszával szemben minél alacsonyabbak lesznek. Természetesen nem várható el minden vállalkozótól a papír alapú bizonylatok azonnali online módra cserélése, de a tendencia egyértelmű, egyre több gazdálkodó részesíti előnyben – többek között az e-számla, az e-fizetési lehetőségek miatt is – a tisztán elektronikus úton történő megoldásokat – hangsúlyozta az államtitkár.
_____________________________________________________________________________________
Új taktikára lesz szükségük a cégeknek az adóperekben

A jövő év január 1-jétől várható új jogszabályok átformálnák az adóeljárások és az adóperek mene-tét. Míg a módosítások egy része vállalkozásbarát, addig azok egyszersmind több olyan csapdát is rejtenek, amelyek kifejezetten hátrányosan érinthetik az adózók érdekeit – olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójában.

Az adóeljárások jelenlegi rendszerében az adózónak számos lehetősége nyílik, hogy védekezését előter-jessze. Az adóhatóság jegyzőkönyvével szemben előadott észrevételében, a határozattal szembeni felleb-bezésben, majd végső soron a jogerős határozattal szembeni bírósági keresetben az adózó többé-kevésbé korlátozás nélkül adhatja elő a hatóságtól eltérő álláspontját, annak bizonyítékaival együtt. Gyakori éppen ezért, hogy az adóeljárási szakaszban (a másodfokú határozat meghozataláig) az adózó adótanácsadók véleményére támaszkodik, míg a peres eljárásra már adóperes ügyvédet von be.

Fischer Ádám ügyvéd felhívja a figyelmet a védekezés keretei azonban a kormány tervei szerint januártól jelentősen leszűkülnének. Az NGM honlapján a közelmúltban közzétett tervezetek szerint a jövőben az adózó sem a fellebbezésben, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhatna új tényekre, ott új bizonyítékot nem adhatna elő. Gyakorlatilag az eddig nem túl komolyan vett észrevétel lenne ezért az utolsó lehetőség arra, hogy a NAV álláspontjával szemben az adózó érdemben mást állítson, vagy további bizonyítékokat adjon át. (Megjegyzendő, hogy a további bizonyítékadás tilalma a terv szerint csak akkor állna fenn, ha a NAV a bizonyíték átadására felhívta a céget. Ezt azonban a NAV könnyen meg tudja ugrani azzal a felszó-lítással, hogy az adózó az „ügyre vonatkozó összes bizonyítékát” adja át.)

Mi ezzel a probléma?

Az, hogy az adózó először a jegyzőkönyvből tudja meg azt, hogy mit kifogásol a NAV, hiszen ezt az adóha-tóság csak ritkán fedi fel előre. Aki tehát ekkor kap észbe, annak a javaslat szerint csupán 30 napja lenne arra, hogy olyan tanácsadót vonjon be az ügybe, aki az ügyet teljesen megismerve, a NAV állításával szembeni valamennyi bizonyítékot és érvet felhozva tud érdemben a NAV jegyzőkönyvére reagálni. Már-pedig 30 nap erre nagyon rövid idő. Ráadásul a tervezet alapján a határidő elmulasztása esetén kimentésre sem lenne lehetőség.

Ha a jogszabályokat az eddig közzétett tervek szerint fogadják el, akkor rendkívül fontossá válik majd, hogy az adózó már az ellenőrzés során felkészült legyen és felismerje, mit miért kér a NAV és azokra alapozva várhatóan milyen megállapításokat tesz majd. Ez pedig nem lesz könnyű feladat. Másrészt már az ellenőr-zés során indokolt lesz olyan szakértőt bevonni, akire az adózó az egész ügyet (ide értve a bírósági eljárás során való képviseletet is) rá tudja majd bízni. A bizonyítékok későbbi korlátolt előterjesztésének lehetősége miatt ugyanis nem lesz célszerű új képviselőre támaszkodni az eljárás egy későbbi szakaszában.
Egy szakértő mindenek felett

Az adóperek jelentős része jelenleg szakértői vélemény alapján dől el. Különösen igaz ez a transzferár-perekre, de számos egyéb adózási kérdés elbírálása is szakértő véleményének a bekérését igényli.

A már elfogadott új jogszabályok azonban jelentősen korlátozzák szakértő igénybevételének a lehetőségét az adóperekben. A januártól hatályos perjogi szabályok szerint, ha a NAV szakértőt vesz igénybe, akkor elsősorban ezt a szakértőt kell kirendelnie a bíróságnak is. És ha a bíróság így tesz, akkor csak és kizárólag ezen szakértő véleménye fog a perben számítani, más szakértőt vagy magánszakértőt nem, illetve csak kivételesen lehet kirendelni. A vitát ezért lényegében az adóhatóság által kirendelt szakértő véleménye fogja eldönteni.

Ugyan a jogszabály indokolása szerint e szabály nem okozhat érdeksérelmet az adózónak, hiszen az adó-hatóság független szakértőt rendel ki, a valóságban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A NAV az adó-ügyet nem egy esetben prekoncepcióval, az adókötelezettség elmulasztásának vélelmével nézi és várha-tóan így is közelíti meg a szakértőt. Ez megnyilvánul többek között abban is, hogy milyen kérdéseket tesz fel a szakértőnek, azokat a kérdéseket hogyan fogalmazza meg.

Ezt a helyzetet tovább nehezítenék a tervezett új adóeljárási törvények, amik semmilyen beleszólási jogot vagy garanciát nem adnának az adózónak a szakértő kiválasztásakor. Az ellenőrzött cég nem tehet javas-latot a szakértő személyére, nem emelhet kifogást a NAV által kirendelt szakértővel szemben, nem kérheti új szakértő kirendelését. Emiatt még a szakértő teljes pártatlansága esetén is, súlyosan sérülnének az adózói jogok, ráadásul az, hogy a bíróság a későbbiek során egy ilyen körülmények között készített szak-véleményre alapozza az ítéletét, még alkotmányossági kérdéseket is felvetne.

Mire számíthatunk?

Elsősorban figyelemmel kell követni a tervezetek alakulását, mivel még a jogalkotás legkorábbi szakaszá-ban járunk, a később elfogadott törvény jelentősen eltérhet a mostani változattól, remélhetőleg ez most is így lesz. Ha ez mégsem következne be, akkor, tekintettel arra, hogy a tervezett új eljárási szabályok korlátok közé szorítják az adózó későbbi védekezési lehetőségeit, alapvető fontosságú lesz, hogy az eljárás mielőbbi szakaszában teljes harci arzenáljával tudjon felvonulni.

Az pedig már sajnos az eljárási törvények igazságtalansága, hogy miközben az adózónak az eljárás korai szakaszában már komoly védekezési költségekbe kell vernie magát, ezeket a költségeket senki nem téríti meg neki – még akkor sem, ha utólag kiderül, hogy mégsem az adóhatóságnak volt igaza.