OFI

Tisztelt Ipartestület!

 

 

Az SMEunited, a kézműipari, kis- és közepes vállakozások európai szövetsége, amelynek az IPOSZ tagja, az Európai Parlamenti választásokra készülve egy kampányt indított, amelynek legutóbbi témája a munkaerőhiány. Az erről szóló sajtóközlemény fordítását ezúton küldjük tájékoztatásul.

 

 

SAJTÓKÖZLEMÉNY
A képzett munkaerő hiánya hátráltatja a kkv-kat

#SMEs4Europe Kampány: a munkaerőpiacok  átalakulásához a szakképzés jobb elismertsége szükséges

Brüsszel, 2019. április 4. – Az európai kézműipar és a kkv-k mohón keresik a szakképzett munkaerőt. A digitális és zöld átalakulás miatt már eddig is komoly készségbeli hiányosságokkal és hiányszakmákkal szembesültek a munkaerőpiacon. A szakképzés és a munkaalapú képzés a legjobb válaszok a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiaci készségigényekre. Az SMEunited arra hívja fel a döntéshozókat, reformálják meg az oktatási és képzési rendszereket, hogy azok erős alapkészségeket biztosítsanak mindenkinek, valamint fektessenek be a minőségi szakképzésbe és munkaalapú tanulásba, beleértve a tanulószerződéseket. Igen nagy szükség lenne a folyamatos továbbképzésre és egy megerősített Erasmus programra a szakképzésben tanulók határon átnyúló mobilitásának elősegítésére.

“Ezen a héten az SMEunited az európai választásokhoz kapcsolódó kampányát a munkaerőpiacra és a szakmai készségekre koncentrálva folytatja” jelentette be Ulrike Rabmer-Koller az SMEunited elnöke. “A munkaerőpiac gyorsan változik és kkv-ink a képzett munkaerő hiányával szembesülnek és valódi készséghiánnyal, különösen, ami digitális készségeket illeti.”

“Nagy szükség lenne célzott szakpolitikai intézkedésekre európai szinten, és az Európai Uniónak nyomás alatt kell tartania a tagállamokat, hogy modernizálják oktatási és szakképzési rendszereiket,“ folytatta. A cél az, hogy ezek a rendszerek megfeleljenek a munkaerőpiaci szükségleteknek. Különösen az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) és szilárd kulcskompetenciák (beleértve a digitális és vállalkozói ismereteket) biztosítása szükséges mindenki számára. Ennek alapján a duális képzési rendszereknek és a tanulószerződéseknek biztosítaniuk kell azt, hogy a bennük résztvevők a technikai, digitális és soft (nem szakmai) készségeknek egy jó keverékét szerezzék meg. Rabmer-Koller elnök asszony elmondta: “mindezeken túlmenően, ezekből a gyors változásokból az is következik, hogy a vállalkozók és alkalmazottak folyamatos továbbképzéshez való hozzáférése meg kell valósuljon. A foglalkoztathatóságuk fenntartásához a dolgozóknak készen kell állniuk a továbbképzésre, vagy átképzésre. A foglalkoztathatóságnak közös felelősségnek kell lennie.”

 

A szakképzés minőségét és vonzerejét csak a minden szintre kiterjedő kiválósággal és innovációval lehet javítani. “Szükségünk van felsőfokú szakképzésre, hogy illeszkedjen a létező munkaerőpiaci trendekhez,” hangsúlyozta. Továbbá javítani kell a tanoncság imázsát Európában, hogy vonzóbbá tegyék annak kétkezi élményét. Ezzel összefüggésben hozzátette: “a vállalkozásokat ténylegesen el kellene ismerni, mint valódi oktatóhelyeket és különösen a kkv-kat, mint egyedi tanulási környezetet.”

Biztosítandó, hogy a munka alapú képzés ajánlata megfelelően célba jusson, elnök asszony kitartott amellett, “hogy erőteljesebb partnerséget kell kialakítani a kkv-k és a szakképző intézmények között. Kkv-ink csak akkor tudják majd végrehajtani a digitális és zöld gazdaságra való áttérést, ha nagyobb állami befektetésekkel és alacsonyabb képzési költségekkel szembesülnek”.