OFI

Kedves Vállalkozó Társaink!

Honlapunkon kiemelten hívjuk fel a figyelmet a vállalkozások működését fontosan érintendő adóügyi, adminisztratív kötelezettségek változására.

Számlajelentési kötelezettség változása a gyakorlatban

2020. július 1-től minden belföldi ügyletre és belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kibocsátott számláról adatot kell szolgáltatni a NAV részére. A változás a korábbiakhoz képest, hogy eddig csak a 100.000 Ft áfaértéket elérő vagy azt meghaladó számlákat kellett beküldeni az adóhatóság részére. Tehát megszűnik az értékhatárt szabályozó korlát, és az adóhatóság gyakorlatilag minden belföldi vállalkozói számlát látni fog.
8 napra csökken a számlakibocsátásra rendelkezésre álló idő a jelenlegi 15 napról.

A fenti jogszabályhoz kapcsolódik, hogy 2020. július 1-től minden, adatszolgáltatási kötelezettségben érintett számlán szerepeltetni kell a partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.

2021. január 1-től az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák köre tovább bővül és az összes termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott vagy kiállított számláról, ill. számlával egy tekintet alá eső okiratról is adatot kell majd szolgáltatni. Ez alól a magánszemélyek számára kiállított dokumentumok sem lesznek kivételek. A szigorítások előrevetítik, hogy várhatóan rövidesen a NAV készíti majd a vállalkozások áfabevallását is.
Szinte minden vállalkozást érint a pénzmosás elleni törvény módosítása

A változások az alábbi területeken dolgozó vállalkozásokat érintik:

•     a könyvviteli, könyvelői, adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző szolgáltatók
•  
•     az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók
•  
•     virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók
•  
•     a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók
•  
•     a székhelyszolgáltatók

A törvénymódosítás 2020. január 10-én lépett hatályba. A szolgáltatók a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére kötelesek belső szabályzatot készíteni.

A felsorolt vállalkozások közül a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők, illetve az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kötelezettek belső szabályzatuk átdolgozására, mely határidő 2020. április 9.

Sem az átdolgozott szabályzatot, sem pedig az átdolgozásról szóló tájékoztatást nem kell viszont elküldeni a felügyeleti szerv részére. El kell viszont küldeni azoknak a szolgáltatóknak, akik a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet 2020. január 9. után kezdték meg.

A NAV várhatóan február végéig teszi közzé honlapján a belső szabályzat elkészítéséhez és átdolgozásához segítséget nyújtó specifikus típusszabályzatokat.

A NAV 2020 januárjától gyakrabban ellenőrizheti a katásokat. Hogyan érdemes felkészülniük egy esetleges ellenőrzésre?

Az adóhatóság eddig is ellenőrizhette a kisadózókat, de erre eddig széles körben nem volt példa. Most a cél egyértelműen a színlelt munkavállalás kiküszöbölése. A hatályos törvény szerint a hatóság hét tényállást vizsgál a katásokkal kapcsolatban. Ezek a következők:

a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, azaz valakivel együtt dolgozik

a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (a megrendelőtől) szerezte. (Katás vállalkozásnál lényeges, hogy a bevétel fele - vagy több mint fele - ne egyetlen ügyféltől legyen)

az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, azaz önállóan dolgozik;

a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, azaz saját irodában, telephelyen;

a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, azaz saját eszközeivel dolgozik;

a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg, azaz ő dönti el, hogy mikor, mit csinál,

a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, azaz van máshol főállása.

Amennyiben a pontok közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem minősül színleltnek, vagyis a katás vállalkozó és a cég közötti kapcsolatot nem lehet munkaviszonyként értelmezni.

A másik, amire érdemes figyelni, az a bevételek ellenőrzése. Az alanyi adómentességet élvező és emiatt áfát fel nem számító egyéni vállalkozóknak, adószámmal rendelkező magánszemélyeknek nem kötelező vállalkozói számlát nyitni, de a NAV-nak jogában áll a magánszámla forgalmát is lekérni a számlavezető banktól. Ezzel sokan nincsenek tisztában. Épp ezért érdemes áttekinteni a bevételi nyilvántartásokat is, és ha a bevallott bevétel nem volt helyes, akkor önellenőrzés keretében korrigálni.

A kézi számlatömbből kiállított számlákat egyesével, manuálisan kell majd feltölteni a NAV Online Számla webes rendszerén keresztül. Erre 2020. július 1-jétől maximum 4 naptári nap áll majd rendelkezésre.

Ez hosszadalmas, ha kicsúszik a határidőből, fizethet: az adatszolgáltatás elmulasztása vagy hibás, hiányos beküldése miatt magánszemély (egyéni vállalkozó) esetében ugyanis akár 200 ezer forint mulasztási bírság is kiszabható.